Rengetegen tiltakoznak a győri iskola megcsonkítása ellen

Nem kapott engedélyt gimnáziumi osztályok indítására a győri Krúdy, miután nyáron a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került. Komoly tiltakozó mozgalom szerveződött a városban, az igazgató pedig felháborodott nyílt levelet tett közzé.

  • Eduline

Hétvégén írtunk arról, hogy megszüntetik a győri Krúdy Gyula két tanítási nyelvű gimnázium, szakközépiskola és szakiskola gimnáziumi részét. Az iskola 1400 tanulójából 500-an járnak ide.

Túry Gergely
Mint ahogy manapság hasonló esetekben lenni szokott, hamar megalakult egy Facebook-csoport, amin az érintettek tiltakoznak a város egyik legnépszerűbb iskolájának megcsonkítása ellen. Az oldalt hétfő délelőttig már 8500-an lájkolták.

Az oldal közzétette az igazgató nyílt levelét. „Egy tollvonással el lehet törölni egy nemzedéknyi pedagógus és több nemzedéknyi diák munkáját? Mindenfajta véleményezés, egyeztetés és egyetértés nélkül?” – kezdi a levelét Bejcziné Mosolits Erika.

Az igazgató ír az iskola kiemelkedő színvonalú nyelvi képzéséről, és arról, hogy 100%-os továbbtanulási mutatóval bírnak a gimnáziumi osztályok. Az intézményvezető szerint a 10-szeres túljelentkezés pedig azt jelzi, hogy rengetegen, és tudatosan választják a Krúdy gimnáziumi képzését.

Az iskolában szakképzés is folyik, ezért az intézmény nemrég a Nemzetgazdasági Minisztérium irányítása alá került. Csak a gimnáziumi képzésre nem kaptak engedélyt. A döntéssel Borkai Zsolt, Győr polgármestere sem ért egyet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.