Rengeteg, problémásnak ítélt iskolásnak ez a sorsa

Bár egyre több sajátos nevelési igényű (SNI) gyereket oktatnak átlagos igényű társaikkal együtt, vagyis integráltan, még mindig jelentős eltérések vannak egy-egy régió között - írja szerdai számában a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei tanévre vonatkozó oktatási statisztikai tükrére hivatkozva.

  • MTI
Túry Gergely
Általánosságban elmondható, hogy a 2016/2017-es tanévben az óvodákban, az általános iskolában és a középfokú oltatásban is enyhén magasabb az SNI-diákok aránya mint korábban. Tavaly ősszel például 741,5 ezer gyerek kezdte meg általános iskolai tanulmányait, közülük 54,7 ezer számított sajátos nevelési igényűnek, ami 1100 fős növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest - olvasható a lapban.

Csaknem 70 százalékukat oktatják integráltan, ez 3,7 százalékkal magasabb arány mint a megelőző tanévben. Az integrált nevelésben a nyugat-dunántúli régió jár az élen: az általános iskolás SNI-diákok 79,5 százalékát oktatják együtt diáktársaikkal.

Ez az arány mindössze 59,3 százalék a sereghajtó Közép-Magyarországon, pedig épp ebben a régióban találni az összes általános iskolás SNI-diák közel negyedét. Az óvodákban az érintett gyerekek 82 százalékát nevelik együtt a többi kicsivel, míg a középfokú intézményekben szinte minden SNI-tanuló integrált oktatást kap - írja a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.