Rengeteg, problémásnak ítélt iskolásnak ez a sorsa

Bár egyre több sajátos nevelési igényű (SNI) gyereket oktatnak átlagos igényű társaikkal együtt, vagyis integráltan, még mindig jelentős eltérések vannak egy-egy régió között - írja szerdai számában a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei tanévre vonatkozó oktatási statisztikai tükrére hivatkozva.

  • MTI
Túry Gergely
Általánosságban elmondható, hogy a 2016/2017-es tanévben az óvodákban, az általános iskolában és a középfokú oltatásban is enyhén magasabb az SNI-diákok aránya mint korábban. Tavaly ősszel például 741,5 ezer gyerek kezdte meg általános iskolai tanulmányait, közülük 54,7 ezer számított sajátos nevelési igényűnek, ami 1100 fős növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest - olvasható a lapban.

Csaknem 70 százalékukat oktatják integráltan, ez 3,7 százalékkal magasabb arány mint a megelőző tanévben. Az integrált nevelésben a nyugat-dunántúli régió jár az élen: az általános iskolás SNI-diákok 79,5 százalékát oktatják együtt diáktársaikkal.

Ez az arány mindössze 59,3 százalék a sereghajtó Közép-Magyarországon, pedig épp ebben a régióban találni az összes általános iskolás SNI-diák közel negyedét. Az óvodákban az érintett gyerekek 82 százalékát nevelik együtt a többi kicsivel, míg a középfokú intézményekben szinte minden SNI-tanuló integrált oktatást kap - írja a Magyar Nemzet.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.