Bár egyre több sajátos nevelési igényű (SNI) gyereket oktatnak átlagos igényű társaikkal együtt, vagyis integráltan, még mindig jelentős eltérések vannak egy-egy régió között - írja szerdai számában a Magyar Nemzet a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) idei tanévre vonatkozó oktatási statisztikai tükrére hivatkozva.
Általánosságban elmondható, hogy a 2016/2017-es tanévben az óvodákban, az általános iskolában és a középfokú oltatásban is enyhén magasabb az SNI-diákok aránya mint korábban. Tavaly ősszel például 741,5 ezer gyerek kezdte meg általános iskolai tanulmányait, közülük 54,7 ezer számított sajátos nevelési igényűnek, ami 1100 fős növekedést jelent az előző évi adatokhoz képest - olvasható a lapban.
Csaknem 70 százalékukat oktatják integráltan, ez 3,7 százalékkal magasabb arány mint a megelőző tanévben. Az integrált nevelésben a nyugat-dunántúli régió jár az élen: az általános iskolás SNI-diákok 79,5 százalékát oktatják együtt diáktársaikkal.
Ez az arány mindössze 59,3 százalék a sereghajtó Közép-Magyarországon, pedig épp ebben a régióban találni az összes általános iskolás SNI-diák közel negyedét. Az óvodákban az érintett gyerekek 82 százalékát nevelik együtt a többi kicsivel, míg a középfokú intézményekben szinte minden SNI-tanuló integrált oktatást kap - írja a Magyar Nemzet.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
