„A helyzet nagyon rossz, de az oktatási rendszer nem tud összeomlani. Az oktatási rendszer minősége és hatékonysága folyamatosan romlik, az intézményei lepusztulnak, egyre kevésbé képes arra, hogy életesélyeket nyújtson gyerekek nagy tömegei számára. De összeomlani nem tud, mivel nagyon alacsony színvonalon is el tud vegetálni egy ilyen óriási rendszer. Az viszont igaz, hogy a magyar közoktatás mélyen az ország gazdasági ereje és kulturális lehetőségei alatt működik, és ilyen értelemben a helyzet valóban drámai” – mondta a narancs.hu-nak Radó Péter oktatáskutató.
Úgy látja, jól látszik más területeken is, hogy „ezt a kormányzatot egyáltalán nem érdeki az oktatás”.
Az új NAT-ról szóló legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Radó Péter hozzátette: pontosan látható már most is, hogy milyen eredményeket produkál a magyar közoktatás. „A túlterhelésnek azonnali és drámai mértékű minőségromlás volt az eredménye. Nem hiszem például, hogy az OECD PISA-mérések történetében Szlovákián és Magyarországon kívül volt olyan ország, ahol ilyen rövid idő alatt ilyen rettenetes mértékben romlottak volna a teljesítmények” – mondta.
Az oktatáskutató szerint „a tanterv egyáltalán nem érdekes, az egész világon az a trend, hogy az állam kivonul a tantervi szabályozásból, csak kimeneti követelményeket rögzít, és hatalmas szabadságot ad ahhoz az iskoláknak, hogy a saját gyerekeiket felkészítsék ezekre a követelményekre”. Hozzátette: egy központi sillabusz nem tud működni, mert az előíró tantervek képtelenek alkalmazkodni a gyerekek sokféleségéhez. Nem is érdekes tehát, hogy mi van az új Nat-ban.
Mégiscsak lehet „nulladik évfolyam" az általános iskolákban, legalábbis az új Nemzeti alaptanterv tervezete kitér arra, hogy a fejlődésben-érésben késést mutató gyerekeknek előkészítő évfolyamot szerveznének. Amely nem lenne kötelező, a végső döntést a szülők hoznák meg. „Az óvoda-iskola átmenetet az érésben és fejlődésben késést mutató gyermekek számára az óvoda utolsó éve és az alapfokú képzés első nevelési-oktatási szakaszának kezdete (1.
