Pokorni megmondja, milyen lenne az ideális iskola

A finn oktatás a világ egyik kiemelkedően sikeres nemzeti oktatásügye - mondta Pokorni Zoltán az Országgyűlés oktatási...

  • MTI

A finn oktatás a világ egyik kiemelkedően sikeres nemzeti oktatásügye - mondta Pokorni Zoltán az Országgyűlés oktatási bizottsága vezetőségének háromnapos skandináv országban tett látogatását összegezve pénteken. Kiemelte: a finn oktatáspolitikát a nyugodt, konszenzuskereső hozzáállás jellemzi.

Az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti vezetője kiemelte: az elmúlt tíz év nemzetközi mérései szerint a finnek szinte minden területen elsők a világon, és az a legérdekesebb - folytatta -, hogy noha nagyon jók a mutatóik, de mégsem ez a cél, hanem az esélyteremtést tekintik elsődlegesnek. Ez az esélyteremtésre fókuszáló rendszer eredményeit tekintve a legversenyképesebbé teszi a gyermekeket - jegyezte meg.

Pokorni Zoltán kiemelte: Finnországban nem szelektálják a gyerekeket, az első hat évfolyamon nincs osztályozás, nem buktatják, nem versenyeztetik őket, hanem személyre szabott oktatási programot valósítanak meg. A gyermek áll a középpontban, és az iskola igazodik a gyermek igényeihez, nem pedig fordítva - összegzett a szakpolitikus.

A tapasztalatokról beszámolva szólt arról is, hogy az iskolaszerkezet rugalmas, az általános iskola a gyermekekhez igazodva kilenc vagy tíz évfolyamos, a középiskola pedig három vagy négy évig tart. Nem kell egy évben leérettségizni minden tárgyból, hanem szét lehet húzni a vizsgákat, megerősítették az alapképzést, és kicsi a különbség az egyes iskolák teljesítménye között, eközben Magyarországon kiugróan nagyok a különbségek.

Elmondta még, hogy a pedagógusok elismertsége, megbecsültsége nagy, és ez a fizetésükben is megmutatkozik. A pedagógusképzésben 8-10-szeres túljelentkezés van, és a tanítókat is egyetemen képzik. Pokorni Zoltán elmondta, hogy az oktatási bizottság vezetése háromnapos finnországi látogatást tett, találkoztak a finn parlament oktatási bizottságával, minisztériumi vezetőkkel, oktatáskutatókkal, felkeresték többek között a helsinki egyetem tanárképző intézetét.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu