Pokorni megmondja, milyen lenne az ideális iskola

A finn oktatás a világ egyik kiemelkedően sikeres nemzeti oktatásügye - mondta Pokorni Zoltán az Országgyűlés oktatási...

  • MTI

A finn oktatás a világ egyik kiemelkedően sikeres nemzeti oktatásügye - mondta Pokorni Zoltán az Országgyűlés oktatási bizottsága vezetőségének háromnapos skandináv országban tett látogatását összegezve pénteken. Kiemelte: a finn oktatáspolitikát a nyugodt, konszenzuskereső hozzáállás jellemzi.

Az Országgyűlés szakbizottságának kormánypárti vezetője kiemelte: az elmúlt tíz év nemzetközi mérései szerint a finnek szinte minden területen elsők a világon, és az a legérdekesebb - folytatta -, hogy noha nagyon jók a mutatóik, de mégsem ez a cél, hanem az esélyteremtést tekintik elsődlegesnek. Ez az esélyteremtésre fókuszáló rendszer eredményeit tekintve a legversenyképesebbé teszi a gyermekeket - jegyezte meg.

Pokorni Zoltán kiemelte: Finnországban nem szelektálják a gyerekeket, az első hat évfolyamon nincs osztályozás, nem buktatják, nem versenyeztetik őket, hanem személyre szabott oktatási programot valósítanak meg. A gyermek áll a középpontban, és az iskola igazodik a gyermek igényeihez, nem pedig fordítva - összegzett a szakpolitikus.

A tapasztalatokról beszámolva szólt arról is, hogy az iskolaszerkezet rugalmas, az általános iskola a gyermekekhez igazodva kilenc vagy tíz évfolyamos, a középiskola pedig három vagy négy évig tart. Nem kell egy évben leérettségizni minden tárgyból, hanem szét lehet húzni a vizsgákat, megerősítették az alapképzést, és kicsi a különbség az egyes iskolák teljesítménye között, eközben Magyarországon kiugróan nagyok a különbségek.

Elmondta még, hogy a pedagógusok elismertsége, megbecsültsége nagy, és ez a fizetésükben is megmutatkozik. A pedagógusképzésben 8-10-szeres túljelentkezés van, és a tanítókat is egyetemen képzik. Pokorni Zoltán elmondta, hogy az oktatási bizottság vezetése háromnapos finnországi látogatást tett, találkoztak a finn parlament oktatási bizottságával, minisztériumi vezetőkkel, oktatáskutatókkal, felkeresték többek között a helsinki egyetem tanárképző intézetét.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.