Idén a PISA-teszt már a diákok globális kompetenciáit is vizsgálja.
2018-tól a matematikai tudás, a természettudományos ismeretek és a szövegértés felmérése mellett már az úgynevezett globális kompetenciát is vizsgálja majd az egyes országok – köztük Magyarország – oktatási színvonalát összehasonlító PISA teszt, hívja fel a figyelmet a középiskolások globális kompetenciáját fejlesztő nemzetközi diákcsere-szervezet, az AFS.
Az OECD szerint a globális kompetencia a helyi, globális és interkulturális ügyek vizsgálatának képességét jelenti azzal, hogy az egyén megérti és értékeli mások látásmódját és világnézetét; képessé válik nyílt, helyzethez illő és hatékony interakciót folytatni különböző kulturális háttérrel rendelkező emberekkel, továbbá a kollektív jólét érdekében cselekszik .
Az oldal azt írja, hogy gyakorlatban ez azt jelenti, hogy első alkalommal idén ősztől egy, a PISA felmérésben érintett 15 éves középiskolásnak a globális kompetenciával kapcsolatban például arról kell majd számot adnia, hogy hogyan kezeli a médiából ráömlő információ- és híráradatot, meg tudja-e különböztetni a valódi híreket az álhírektől vagy hogy tisztában van-e a globális felmelegedés vagy az idegengyűlölet veszélyeivel.
Azt is vizsgálja majd a teszt, hogy a diákok megértetik-e magukat és képesek-e együtt dolgozni egy más országból, kultúrából vagy vallási környezetből érkező emberrel és hogy fontos-e számára az emberi méltóság és a sokféleség tisztelete - teszik hozzá.
Itt vannak a friss PISA-eredmények: rosszul teljesítenek a magyar diákok
A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ráadásul az adatok elképesztő egyenlőtlenségeket mutatnak: a kevésbé tehetősek esély nélkül maradnak. Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit - írja a 24.hu.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
