A magyarok pénzügyi ismeretei nem mutatnak túl rózsás képet, és ezt a kormány is látja. Bár fontosnak tartják a köznevelési tárcánál, hogy az iskolában készüljenek fel a gyerekek az alapvető ismeretekből, az iskoláknak csak tizedében oktatnak pénzügyi tárgyakat. A kabinet időszakos projekteket indít, a kerettanterv módosítása nincs napirenden.
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára egy szerdai rendezvényen azt mondta, a kerettanterv választható részében több helyen megjelennek a gazdasági, pénzügyi ismeretek, azonban az iskolák mindössze tíz százaléka él azzal a lehetősséggel, hogy közvetlenül tanítsa a pénzügyi ismereteket a diákoknak.
A tárcánál érdeklődtünk arról, hogy terveznek-e konkrét lépéseket – akár a kerettanterv megváltoztatásával – annak érdekében, hogy több gyerekhez jussanak el a pénzügyi ismeretek. Az államtitkárság válaszából az derül ki, hogy inkább projektekkel és kampányokkal küzdene a pénzügyi analfabetizmus ellen.
Ilyen projekt a Pénz7 is, ami az államtitkárság szerint 660 iskola 90 ezer gyerekét érte el. Az általános iskolás gyerekeket videókkal és más kiadványokkal látták el. Ez a program folytatódik jövőre is, amikor pénzügyi takarékosságot és tervezést tanulhatnak a gyerekek az egész családot bevonva.
Az államtitkár jól látja a problémát, és alighanem a megoldást is megfelelő helyen keresi, amikor a közoktatás keretei között látni szívesen a pénzügyi ismereteket. A McGraw-Hill tanácsadó cég és a Gallup közvélemény-kutató nemrég publikált jelentése szerint a magyarországi lakosság közel fele pénzügyi analfabéta. Nemrég az is kiderült, hogy a szakiskolások egy komoly hányadának nem csak az értő olvasás, de az alapvető matematikai ismeretek is gondot okoznak.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
