Egyre több az SNI-s tanuló, miközben továbbra is kevés a praktizáló gyógypedagógus
Egy év alatt négyezerrel nőtt az általános iskolás korú SNI-s gyerekek száma, vagyis jelenleg egy fejlesztéssel foglalkozó pedagógusra körülbelül 10 gyerek jut.
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára egy szerdai rendezvényen azt mondta, a kerettanterv választható részében több helyen megjelennek a gazdasági, pénzügyi ismeretek, azonban az iskolák mindössze tíz százaléka él azzal a lehetősséggel, hogy közvetlenül tanítsa a pénzügyi ismereteket a diákoknak.
A tárcánál érdeklődtünk arról, hogy terveznek-e konkrét lépéseket – akár a kerettanterv megváltoztatásával – annak érdekében, hogy több gyerekhez jussanak el a pénzügyi ismeretek. Az államtitkárság válaszából az derül ki, hogy inkább projektekkel és kampányokkal küzdene a pénzügyi analfabetizmus ellen.
Ilyen projekt a Pénz7 is, ami az államtitkárság szerint 660 iskola 90 ezer gyerekét érte el. Az általános iskolás gyerekeket videókkal és más kiadványokkal látták el. Ez a program folytatódik jövőre is, amikor pénzügyi takarékosságot és tervezést tanulhatnak a gyerekek az egész családot bevonva.
Az államtitkár jól látja a problémát, és alighanem a megoldást is megfelelő helyen keresi, amikor a közoktatás keretei között látni szívesen a pénzügyi ismereteket. A McGraw-Hill tanácsadó cég és a Gallup közvélemény-kutató nemrég publikált jelentése szerint a magyarországi lakosság közel fele pénzügyi analfabéta. Nemrég az is kiderült, hogy a szakiskolások egy komoly hányadának nem csak az értő olvasás, de az alapvető matematikai ismeretek is gondot okoznak.
