Megvan a csodafegyver? Így oktatna a kormány pénzügyekre

A magyarok pénzügyi ismeretei nem mutatnak túl rózsás képet, és ezt a kormány is látja. Bár fontosnak tartják a köznevelési tárcánál, hogy az iskolában készüljenek fel a gyerekek az alapvető ismeretekből, az iskoláknak csak tizedében oktatnak pénzügyi tárgyakat. A kabinet időszakos projekteket indít, a kerettanterv módosítása nincs napirenden.

  • Eduline

Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára egy szerdai rendezvényen azt mondta, a kerettanterv választható részében több helyen megjelennek a gazdasági, pénzügyi ismeretek, azonban az iskolák mindössze tíz százaléka él azzal a lehetősséggel, hogy közvetlenül tanítsa a pénzügyi ismereteket a diákoknak.

A tárcánál érdeklődtünk arról, hogy terveznek-e konkrét lépéseket – akár a kerettanterv megváltoztatásával – annak érdekében, hogy több gyerekhez jussanak el a pénzügyi ismeretek. Az államtitkárság válaszából az derül ki, hogy inkább projektekkel és kampányokkal küzdene a pénzügyi analfabetizmus ellen.

Ilyen projekt a Pénz7 is, ami az államtitkárság szerint 660 iskola 90 ezer gyerekét érte el. Az általános iskolás gyerekeket videókkal és más kiadványokkal látták el. Ez a program folytatódik jövőre is, amikor pénzügyi takarékosságot és tervezést tanulhatnak a gyerekek az egész családot bevonva.

Az államtitkár jól látja a problémát, és alighanem a megoldást is megfelelő helyen keresi, amikor a közoktatás keretei között látni szívesen a pénzügyi ismereteket. A McGraw-Hill tanácsadó cég és a Gallup közvélemény-kutató nemrég publikált jelentése szerint a magyarországi lakosság közel fele pénzügyi analfabéta. Nemrég az is kiderült, hogy a szakiskolások egy komoly hányadának nem csak az értő olvasás, de az alapvető matematikai ismeretek is gondot okoznak.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.