A magyarok pénzügyi ismeretei nem mutatnak túl rózsás képet, és ezt a kormány is látja. Bár fontosnak tartják a köznevelési tárcánál, hogy az iskolában készüljenek fel a gyerekek az alapvető ismeretekből, az iskoláknak csak tizedében oktatnak pénzügyi tárgyakat. A kabinet időszakos projekteket indít, a kerettanterv módosítása nincs napirenden.
Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériuma helyettes államtitkára egy szerdai rendezvényen azt mondta, a kerettanterv választható részében több helyen megjelennek a gazdasági, pénzügyi ismeretek, azonban az iskolák mindössze tíz százaléka él azzal a lehetősséggel, hogy közvetlenül tanítsa a pénzügyi ismereteket a diákoknak.
A tárcánál érdeklődtünk arról, hogy terveznek-e konkrét lépéseket – akár a kerettanterv megváltoztatásával – annak érdekében, hogy több gyerekhez jussanak el a pénzügyi ismeretek. Az államtitkárság válaszából az derül ki, hogy inkább projektekkel és kampányokkal küzdene a pénzügyi analfabetizmus ellen.
Ilyen projekt a Pénz7 is, ami az államtitkárság szerint 660 iskola 90 ezer gyerekét érte el. Az általános iskolás gyerekeket videókkal és más kiadványokkal látták el. Ez a program folytatódik jövőre is, amikor pénzügyi takarékosságot és tervezést tanulhatnak a gyerekek az egész családot bevonva.
Az államtitkár jól látja a problémát, és alighanem a megoldást is megfelelő helyen keresi, amikor a közoktatás keretei között látni szívesen a pénzügyi ismereteket. A McGraw-Hill tanácsadó cég és a Gallup közvélemény-kutató nemrég publikált jelentése szerint a magyarországi lakosság közel fele pénzügyi analfabéta. Nemrég az is kiderült, hogy a szakiskolások egy komoly hányadának nem csak az értő olvasás, de az alapvető matematikai ismeretek is gondot okoznak.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
