A köznevelési törvény ellen tiltakoztak, és a pedagóguséletpálya-modellben szereplő béremelés szeptemberi...
A köznevelési törvény ellen tiltakoztak, és a pedagóguséletpálya-modellben szereplő béremelés szeptemberi bevezetését, Balog Zoltán emberi erőforrások miniszterének személyes garanciavállalását, valamint a pedagóguskar létrehozásának megakadályozását követelték pedagógus- és civil szervezetek vasárnap a fővárosban tartott demonstrációjukon. Az erről szóló petíciót a tüntetés végén átadták a szaktárca képviselőjének.
Mendrey László, a demonstrációt meghirdető Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének elnöke elmondta: a petícióban rögzítették, hogy a nemzeti köznevelési törvény által kijelölt irány rossz.
Ennek értelmében felhívják a minisztert, vesse latba befolyását, kezdeményezzen jogszabály-módosítást, hogy az európai értéknek számító szubszidiaritás elve a közoktatás minden szintjén érvényesüljön. Tegyen meg mindent, hogy a közoktatásból a fiatalok valóban hasznosítható tudással lépjenek ki, és a pedagógusok lelkiismereti és szólásszabadságát veszélyeztető pedagógus kar létrehozásának megakadályozásáért - sorolta követeléseiket a szakszervezeti vezető a Szalay utcát a minisztérium épületének sarkáig megtöltő résztvevők előtt.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
