Nehezen használható a a tanárok szerint az elektronikus tanulmányi rendszer

Bár az őszi félév már elkezdődött, több iskolában arra panaszkodnak: akadozik az állami e-napló bevezetése – derül ki a Magyar Nemzethez eljutott pedagógusi jelzésekből. A Krétát, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekbe.

  • Eduline
Képünk illusztráció
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Magyar Nemzet azt írja, ennek a hivatalos indoklása az volt, hogy egy olyan új felületet kívántak létrehozni, amelyen keresztül kényelmesebbé és pontosabbá válhat az iskolai adminisztráció, például a tantárgyfelosztások.

Bár a Kréta elektronikus napló moduljának használatát nem tették kötelezővé, amelyik iskola kérte, kapott hozzáférést ehhez. Ám úgy tűnik, a használata nem mindenhol zökkenőmentes, ugyanis több pedagógus arról panaszkodik szakmai fórumokon, hogy náluk még nem működik megfelelően az e-napló felülete.

A leginkább lesújtó vélemények szerint a rendszer egyenesen katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz képest, de más is azon az állásponton volt, hogy egyelőre használhatatlan. Egy budapesti gimnázium pedagógusa például arról számolt be: náluk a rendszert még be sem üzemelték, pedig – mivel év eleje van – még folyamatosan változnak az órarendek, és ilyenkor nagyon jó, ha ezeket a módosításokat azonnal lehet rögzíteni.

Tovább terjedt az e-napló az iskolákban

Egyre népszerűbb e-napló rendszer az iskolákban, a 2016/2017-es tanévben már 1099 intézmény állt az elektronikus rendszerre, 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban - mondta Rétvári Bence államtitkár. A e-napló rendszere a tanárok visszajelzései alapján érezhetően megkönnyíti és lerövidíti a tanárok félévi és év végi adminisztrációs terheit, emellett a szülők számára is naprakész információkkal szolgál - közölte Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.