Nehezen használható a a tanárok szerint az elektronikus tanulmányi rendszer

Bár az őszi félév már elkezdődött, több iskolában arra panaszkodnak: akadozik az állami e-napló bevezetése – derül ki a Magyar Nemzethez eljutott pedagógusi jelzésekből. A Krétát, vagyis a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszert még 2016 nyarán vezették be a Klebelsberg Központ által fenntartott intézményekbe.

  • Eduline
Képünk illusztráció
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

A Magyar Nemzet azt írja, ennek a hivatalos indoklása az volt, hogy egy olyan új felületet kívántak létrehozni, amelyen keresztül kényelmesebbé és pontosabbá válhat az iskolai adminisztráció, például a tantárgyfelosztások.

Bár a Kréta elektronikus napló moduljának használatát nem tették kötelezővé, amelyik iskola kérte, kapott hozzáférést ehhez. Ám úgy tűnik, a használata nem mindenhol zökkenőmentes, ugyanis több pedagógus arról panaszkodik szakmai fórumokon, hogy náluk még nem működik megfelelően az e-napló felülete.

A leginkább lesújtó vélemények szerint a rendszer egyenesen katasztrófa a korábbi digitális naplókhoz képest, de más is azon az állásponton volt, hogy egyelőre használhatatlan. Egy budapesti gimnázium pedagógusa például arról számolt be: náluk a rendszert még be sem üzemelték, pedig – mivel év eleje van – még folyamatosan változnak az órarendek, és ilyenkor nagyon jó, ha ezeket a módosításokat azonnal lehet rögzíteni.

Tovább terjedt az e-napló az iskolákban

Egyre népszerűbb e-napló rendszer az iskolákban, a 2016/2017-es tanévben már 1099 intézmény állt az elektronikus rendszerre, 35 százalékkal több, mint egy évvel korábban - mondta Rétvári Bence államtitkár. A e-napló rendszere a tanárok visszajelzései alapján érezhetően megkönnyíti és lerövidíti a tanárok félévi és év végi adminisztrációs terheit, emellett a szülők számára is naprakész információkkal szolgál - közölte Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) parlamenti államtitkára az MTI-vel.

Hozzászólások

Magyarországon a legsúlyosabb az iskolai szegregáció az EU-ban a legfrissebb országjelentés szerint

Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.