Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére - mondta Palkovics László oktatási államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár az OECD legfrissebb tanulmányát értékelve kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert minél korábban kerülnek be a gyerekek az oktatási rendszerbe, annál jobbak lesznek a tanulási eredmények.
Hozzátette: 2015-ben Magyarországon a hároméves gyermekek 81 százaléka járt óvodába, míg az OECD-átlag 78 százalék, a négyévesek körében a 95 százalékos magyar arány áll szemben az OECD 89 százalékos adatával.
Palkovics László kitért arra is, hogy Magyarországon a középfokú végzettségű fiatal felnőttek elhelyezkedési esélyei az elmúlt tíz évben az OECD-átlagához képest igen pozitívan változtak. A felsőfokú végzettségűek körében pedig hazánkban a legalacsonyabb, 2,5 százalékos a munkanélküliség az OECD államai közül.
Elmagyarázta az államtitkár, miért nem kap minden tanár fizetésemelést
A tavalyi sztrájktárgyalásokon az a kritika érte a pedagógus-életpályamodellt, hogy nem veszi figyelembe a pluszteljesítmény, ezért tették differenciálhatóvá a béremelést - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár. "A tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az életpályamodellt érte, mégpedig hogy nem eléggé motiváló, mert nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
