Magyarország sokkal többet költ az OECD és az unió átlagánál az iskolák és az oktatási rendszer fejlesztésére - mondta Palkovics László oktatási államtitkár keddi, budapesti sajtótájékoztatóján.
Az államtitkár az OECD legfrissebb tanulmányát értékelve kiemelte: ennek azért van jelentősége, mert minél korábban kerülnek be a gyerekek az oktatási rendszerbe, annál jobbak lesznek a tanulási eredmények.
Hozzátette: 2015-ben Magyarországon a hároméves gyermekek 81 százaléka járt óvodába, míg az OECD-átlag 78 százalék, a négyévesek körében a 95 százalékos magyar arány áll szemben az OECD 89 százalékos adatával.
Palkovics László kitért arra is, hogy Magyarországon a középfokú végzettségű fiatal felnőttek elhelyezkedési esélyei az elmúlt tíz évben az OECD-átlagához képest igen pozitívan változtak. A felsőfokú végzettségűek körében pedig hazánkban a legalacsonyabb, 2,5 százalékos a munkanélküliség az OECD államai közül.
Elmagyarázta az államtitkár, miért nem kap minden tanár fizetésemelést
A tavalyi sztrájktárgyalásokon az a kritika érte a pedagógus-életpályamodellt, hogy nem veszi figyelembe a pluszteljesítmény, ezért tették differenciálhatóvá a béremelést - jelentette ki Palkovics László oktatási államtitkár. "A tavalyi sztrájktárgyalások során az egyik kritika az életpályamodellt érte, mégpedig hogy nem eléggé motiváló, mert nem veszi figyelembe a pluszteljesítményt.
A felsőoktatási felvételi eljárás egyik legfontosabb határideje a dokumentumpótlási időszak vége, azaz idén 2026. július 9. Ha még nem töltöttétek például a középiskolai bizonyítványotokat a Felvi rendszerébe, érdemes minél előbb pótolnotok és azt is elmagyarázzuk, miért.
A cél az, hogy a szakképzési centrumok működése még inkább szakmai alapokra épüljön, és politikamentesen, átláthatóan szolgálja a tanulók és a helyi gazdaság érdekeit.
Tovább emelkedhet a pedagógusok és a szakképzésben dolgozó oktatók bére. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium társadalmi egyeztetésre bocsátott tervezete szerint a januári 10 százalékos béremelést további 0,4 százalékponttal egészítenék ki, ráadásul visszamenőlegesen.
Magyarországon a legmagasabb a különböző társadalmi hátterű diákok iskolák közötti elkülönülése az Európai Unióban – derül ki az Európai Bizottság friss jelentéséből. A dokumentum szerint az oktatási egyenlőtlenségek továbbra is súlyos problémát jelentenek: a szegregáció a tanulmányi eredményektől kezdve a továbbtanulási esélyeken át egészen a későbbi munkaerőpiaci lehetőségekig meghatározza a gyerekek életútját.
Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.
