Palkovics értelmezte, hogy mit akarnak a tanárok

Az oktatási államtitkár szerint nem állnak fenn a jogszerű sztrájk törvényi feltételei március 30-án. Két nappal Pukli István a keddi tüntetésen nem sztrájkról beszélt, hanem a polgári engedetlenség egy formájáról, melyben egyórás munkabeszüntetésre kérte az oktatás ügyét támogatókat, ha a kormány és az államfő nem kér bocsánatot, illetve nem fogadják el követeléseiket.

  • eduline/mti
MTI / Mohai Balázs
Az oktatási államtitkár szerint a jelenleg hatályos jogszabályok szerint a keddi, "politikai tüntetésen bejelentett, március 30-ra vonatkozó egyórás akció" esetén a jogszerű sztrájk törvényi feltételei nem állnak fenn.

Palkovics László ezt csütörtöki online fogadóóráján közölte, Pukli István, a fővárosi Teleki Blanka Gimnázium igazgatója bejelentésére reagálva, hozzátéve: arra kérik "a keddi politikai akció szervezőit", hogy senkit ne buzdítsanak törvénysértésre. A polgári engedetlenség kapcsán korábban az Eduline is úgy írt, hogy annak akkor lehet érdemi hatása, valamint akkor lehet elkerülni a felelősségre vonást, ha valóban nagy létszámú tiltakozó vállalja a munkabeszüntetést - a sztárjktörvény szerinti munkabeszüntetés bonyolultabb folyamat.
Pukli István, a Tanítanék! mozgalom egyik alapítója a Kossuth téren március 15-én tartott a demonstráción bocsánatkérésre szólította fel a kormányfőt és az államfőt, és érdemben tárgyalóképes kormányzati delegáció felállítását követelte, amelyek elmaradása esetére egyórás országos pedagógussztrájkot helyezett kilátásba március 30-ra. A "tárgyalóképes delegáció" azonban sem Palkovics Lászlót, sem Balog Zoltán oktatási minisztert nem foglalja magába, a tiltakozók Lázár Jánossal és Varga Mihállyal kívánnak tárgyalóasztalhoz ülni, mert szerintük nekik van érdemi beleszólásuk a döntéshozatalba.

Orbán Viktor szerdán a nol.hu-nak azt mondta: úgy vette, ez egy tréfa. Arra a felvetésre, hogy akkor sztrájk lesz, a miniszterelnök annyit mondott, "én jövök dolgozni".

Palkovics László kitért arra is, hogy a köznevelési kerekasztal eddigi három ülése igazolta, hogy a gyermekek, a pedagógusok, az iskolák érdekét egyedül a párbeszéd és a közös munka szolgálja. A kormány és a köznevelési kerekasztalon részt vevő szakmai szervezetek közös célja, hogy a gyermekek versenyképesebb tudást szerezzenek, a pedagógusok munkáját és az iskolák működését javítsa. Az egy hónapja alakult köznevelési kerekasztal számos eredményt hozott, a kormány minden felvetésre nyitott - közölte.

Az Eduline egyelőre nem értesült olyan kormányhatározatról, rendeletről, törvénymódosításról, melyet a Köznevelési kerekasztalon megfogalmazott javaslatok alapján hozott volna a kormány.

A kormány a Pedagógusok Szakszervezetének sztrájkbizottságával tárgyal a pedagógusok által kívánt változásokról, az egyeztetések a szerdán és csütörtökön is tartanak.

Palkovics szerint a szakszervezetek által megfogalmazott 25 pont lefedi, sőt szakmailag és tartalmilag is bővebb más szervezetek javaslatainál. A pedagógus sztrájkbizottság 25 pontjából 18-20 pontban közeledtek az álláspontok, de vannak még nyitott kérdések - tette hozzá.

Jelzés értékűen reagált Pukliék szándékára, miszerint az államtitkárság és az Emmi kihagyásával tárgyalnának a civilek a kormánnyal: Palkovics elmondása szerint a köznevelés ügyeit továbbra is a szakszervezeti egyeztetéseken és a Köznevelési kerekasztalnál kívánják megvitatni. A kerekasztalra pedig továbbra is várják a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket.
Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.