Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A kiszámíthatóság és a nyugalom meghozta eredményét - mondta Palkovics László, az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán a PIRLS- (Progress in International Reading) felmérés eredményeivel kapcsolatban.

Az államtitkár szerint különösen azokban az iskolákban érezhető a diákok teljesítményének javulása, amelyek önkormányzati fenntartásban voltak, de államiba kerültek.
A gyerekek eredményeiben visszatükröződik, hogy a tanítóik nyugodtak és nem azzal kell foglalkozniuk, hogy ki van-e fizetve a villanyszámla vagy a gázszámla - mondta Palkovics László, aki szerint az óvodába járás magas aránya is hozzájárulhatott a jó eredményhez. Magyarországon a vizsgált időszakban a gyerekek 93 százaléka járt óvodába.
Megvannak a 2016-os szövegértési felmérés eredményei: javítottak a magyar diákok
Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en. 554 pont - ennyi a magyar negyedikesek pontátlaga a 2016-os PIRLS-vizsgálaton, ez pedig sokkal jobb eredmény, mint a 2001-es. Az ötven ország közül Magyarország a 13.
Minden eddiginél jobb eredményeket értek el a negyedik osztályos magyar diákok a szövegértési képességeket vizsgáló PIRLS-felmérésen tavaly. Magyarország 15 pontot javított a 2011-es eredményhez képest, és tavaly 554 pontot ért el. A magyar diákoknál 8 ország tanulói értek el jobb eredményt, tíz olyan ország van, ahol hasonló eredmények születtek és 31 állam oktatási rendszere gyengébb mutatókat produkált.
Iskolaállamosítás? Az államtitkár szerint ezért javult a diákok szövegértési készsége
Palkovics László oktatási államtitkár elmagyarázta, miért gondolja úgy, hogy az iskolák állami átvétele miatt javult a negyedikes diákok szövegértési készsége. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Az elmúlt tizenöt év legjobb eredményét szerezték a negyedikes magyar diákok az egyik legfontosabb nemzetközi szövegértési felmérésen, a PIRLS-en.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.