PSZ: egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv bevezetését

A Pedagógusok Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését - közölte a szakszervezet hétfőn az MTI-vel.

  • MTI
hvg.hu

Az érdekvédelmi szervezet javaslatát az idő rövidségével indokolja, azt szeretnék, ha lenne elegendő idő az érdemi szakmai párbeszédre, majd a felkészülésre. Közleményükben kiemelték: az oktatási kormányzathoz elküldött szakmai véleményében a PSZ arra is kitért, hogy nem készült el a törvény által előírt értékelés arról, hogyan vált be a jelenlegi Nat, így a Pedagógusok Szakszervezete nem tudja, mit és miért akarnak megváltoztatni.

A nyilvánosságra került tervezet nem csökkenti a tananyag mennyiségét, sőt egyes tantárgyaknál még növeli is. Új tantárgy lenne a társadalomismeret, de nem derült ki, kik oktathatják azt - sorolták kifogásaikat.

Hozzátették: az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére kevésbé alkalmas a jelenlegi koncepció, a merev szabályozás nem segíti elő az egyénre szabott oktatást. Kimaradt a szakközépiskolák közismereti alaptanterve, az eltérő nevelési igényű gyermekek tantervéről sincs információ. Az óvodai-iskolai átmenet megkönnyítésére bevezethető lenne a 0. évfolyam, ám az önként vállalt feladatokra eddig sem volt pénz, továbbá a választhatóság a PSZ szerint növelheti a szegregációt - véli a szakszervezet.

Az új Nemzeti alaptanterv munkaanyagához a véleményeket szeptember 30-ig várták. A Nat a tervek szerint 2019 szeptemberében lép életbe.

Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz

„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.