Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
A Pedagógusok Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését - közölte a szakszervezet hétfőn az MTI-vel.

Az érdekvédelmi szervezet javaslatát az idő rövidségével indokolja, azt szeretnék, ha lenne elegendő idő az érdemi szakmai párbeszédre, majd a felkészülésre. Közleményükben kiemelték: az oktatási kormányzathoz elküldött szakmai véleményében a PSZ arra is kitért, hogy nem készült el a törvény által előírt értékelés arról, hogyan vált be a jelenlegi Nat, így a Pedagógusok Szakszervezete nem tudja, mit és miért akarnak megváltoztatni.
A nyilvánosságra került tervezet nem csökkenti a tananyag mennyiségét, sőt egyes tantárgyaknál még növeli is. Új tantárgy lenne a társadalomismeret, de nem derült ki, kik oktathatják azt - sorolták kifogásaikat.
Hozzátették: az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére kevésbé alkalmas a jelenlegi koncepció, a merev szabályozás nem segíti elő az egyénre szabott oktatást. Kimaradt a szakközépiskolák közismereti alaptanterve, az eltérő nevelési igényű gyermekek tantervéről sincs információ. Az óvodai-iskolai átmenet megkönnyítésére bevezethető lenne a 0. évfolyam, ám az önként vállalt feladatokra eddig sem volt pénz, továbbá a választhatóság a PSZ szerint növelheti a szegregációt - véli a szakszervezet.
Az új Nemzeti alaptanterv munkaanyagához a véleményeket szeptember 30-ig várták. A Nat a tervek szerint 2019 szeptemberében lép életbe.
Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz
„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentette, hogy a jövőben ismét szerepet kapnak a tantestületek az igazgatói pályázatok véleményezésében.