A Pedagógusok Szakszervezete azt kezdeményezi, hogy egy évvel halasszák el az új Nemzeti alaptanterv (Nat) bevezetését - közölte a szakszervezet hétfőn az MTI-vel.
Az érdekvédelmi szervezet javaslatát az idő rövidségével indokolja, azt szeretnék, ha lenne elegendő idő az érdemi szakmai párbeszédre, majd a felkészülésre. Közleményükben kiemelték: az oktatási kormányzathoz elküldött szakmai véleményében a PSZ arra is kitért, hogy nem készült el a törvény által előírt értékelés arról, hogyan vált be a jelenlegi Nat, így a Pedagógusok Szakszervezete nem tudja, mit és miért akarnak megváltoztatni.
A nyilvánosságra került tervezet nem csökkenti a tananyag mennyiségét, sőt egyes tantárgyaknál még növeli is. Új tantárgy lenne a társadalomismeret, de nem derült ki, kik oktathatják azt - sorolták kifogásaikat.
Hozzátették: az esélyegyenlőtlenségek csökkentésére kevésbé alkalmas a jelenlegi koncepció, a merev szabályozás nem segíti elő az egyénre szabott oktatást. Kimaradt a szakközépiskolák közismereti alaptanterve, az eltérő nevelési igényű gyermekek tantervéről sincs információ. Az óvodai-iskolai átmenet megkönnyítésére bevezethető lenne a 0. évfolyam, ám az önként vállalt feladatokra eddig sem volt pénz, továbbá a választhatóság a PSZ szerint növelheti a szegregációt - véli a szakszervezet.
Az új Nemzeti alaptanterv munkaanyagához a véleményeket szeptember 30-ig várták. A Nat a tervek szerint 2019 szeptemberében lép életbe.
Komoly kritika az új alaptanterv tervezetéről: hű maradt a centralizációhoz
„Ez a NAT továbbra is nagy mennyiségű tananyag megtanítására kötelez, részben azzal, ami már most benne van, részben pedig azzal, hogy újból kötelező kerettanterv fogja még inkább részletezni a tananyagot" - írja a Nemzeti alaptanterv (NAT) pénteken közzétett tervezetéről Nahalka István oktatáskutató.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
