Omladozó termekben az ombudsman szerint sem lehet tornaórát tartani

Szabó Máté ombudsman szerint nem megfelelőek az iskolai testnevelés és a diáksport intézményi feltételei, ez pedig...

  • MTI
MTI / Koszticsák Szilárd

Szabó Máté ombudsman szerint nem megfelelőek az iskolai testnevelés és a diáksport intézményi feltételei, ez pedig akadályozza a magas szintű testi és lelki egészséghez való jogot.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala szerdai közleményében kiemelte: a községek és a kisebb települések iskoláiban korszerűtlen, elhanyagolt és balesetveszélyes a tornatermek többsége, hiányoznak az öltözők és az alapvető higiéniai feltételek, illetve hiányosak az eszközök.

A kötelező eszközlistán szereplő felszerelések megléte az iskolaalapítás alapvető feltétele, de a fenntartók többsége csak részben képes teljesíteni az előírásokat. Érdemi változás mindaddig nem várható, amíg a megfelelő intézményi és tárgyi feltételek biztosítása kizárólag azokra az intézményeknek kötelező, amelyek a rendelet hatálybalépése után kezdik meg tevékenységüket, ehhez szükség lenne a pályázati források további bővítésére, a kisebb települési önkormányzatok érdekében pedig a feltételrendszer "liberalizálására" - olvasható a közleményben.

A közlemény szerint a legtöbb helyen csak a jogszabályban meghatározott minimális számú testnevelés órát tartják meg, és hiányzik az iskolai testnevelés minőségét garantáló szakmai felügyeleti rendszer; a megfelelő baleset-megelőzés pedig anyagi feltételekhez kötött.

Az ombudsman szerint szükséges lenne a testnevelőtanár-képzés és -továbbképzés rendszerének olyan átalakítására, amely szakmai egyeztetetés alapján igazodna az oktatási rendszer gyakorlati igényeihez; a testnevelésben és a diáksportban rejlő nevelési és fejlesztési elveket, módszereket célszerű lenne összefoglalni, és szélesebb szakmai körben közzétenni. A problémák megoldására az ombudsman a nemzetierőforrás-miniszter kezdeményezését kérte.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.