Odacsapott Hoffmann Rózsa az újságíróknak

„A közéletünk eldurvult, és a médiaviszonyok néha nem felelnek meg a hagyományos értékeken alapuló erkölcsi...

  • Eduline
Balog Zoltán miniszter és Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkár. Szerintük senki nem tiltotta meg az iskolaigazgatóknak, hogy nyilatkozzanak
MTI / Máthé Zoltán

„A közéletünk eldurvult, és a médiaviszonyok néha nem felelnek meg a hagyományos értékeken alapuló erkölcsi elvárásoknak. Vagyis elég sok a félremagyarázás, a csúsztatás, a hazugság, sajnos közéleti szereplőktől is. Aki nem rutinos nyilatkozó, abban valóban lehet félelem, mert egy rosszul megválasztott szó félremagyarázható, és aztán az terjed, burjánzik. Én is beleestem már ebbe a csapdába. Valószínűleg ez lehet az oka, hogy nem nyilatkoznak az igazgatók” – válaszolt Hoffmann Rózsa köznevelési államtitkárság az Észak-Magyarország újságírójának arra a kérdésre, miért nem mernek nyilatkozni az iskolaigazgatók az intézmények állami kézbe vétele óta. A köznevelési államtitkár szerint soha nem tiltották meg az igazgatóknak vagy a tankerületi igazgatóknak a nyilatkozatot.

Hoffmann Rózsa a délután négy óráig kötelező iskoláról azt mondta, nem hiszi, hogy a szülők meglepődtek az idei tanévtől érvényes szabályokon, „az Országgyűlés 2011 decemberében fogadta el a köznevelési törvényt, azóta az abban foglaltakat sűrűn kommunikáljuk”. Hozzátette: „családoktól függetlenül minden gyereknek előnyére válik, ha az iskola jól megszervezi a délutáni foglalkozásokat. Annak a gyereknek, aki hazamegy az üres lakásba, mert a szülők dolgoznak, neki jobb, ha a tanárok felügyelete alatt közösségben tartalmasan tölti idejét, tanul vagy játszik”.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.