Szigorú szabályt vezettek be egy brit iskolában: megtiltották a beszélgetést

Egy brit iskolában megtiltották a diákoknak, hogy beszélgessenek a folyosón a szünetekben.

  • Eduline
pixabay

November 5-től csendben, beszélgetés nélkül kell a diákoknak a szüneteket eltölteniük a Ninestiles gimnáziumban, írja a Guardianre hivatkozva a 444.hu. A diákokat és szüleiket levélben értesítette az intézmény.

„Tudjuk, hogy így is magasak az elvárások, de mostantól még többet várunk a nálunk tanulóktól, így november 5. hétfőtől a diákoknak csendben kell lenniük a szünetekben. Ez azt a célt szolgálja, hogy a diákok nyugodtan és a tanuláshoz kellő fegyelmezettséggel érkezzenek az órákra, hogy az oktatók gyorsan és könnyen tudjanak információkat átadni” - áll a levélben, amiből az is kiderül, beszélgetni a tízórai és és az ebédszünetben lehet. Az ezen kívül hangoskodók húszperces elzárást kapnak.

A Guardiannak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szülő azt mondta a lapnak, attól tart, az intézkedés kontraporduktív lesz, szerinte az új szabály nem az oktatásról, hanem inkább a büntetésről és a túlzott kontrollról szól - írja az oldal.

Az intézmény vezetői azt ígérték, a következő félévben felülvizsgálják az új szabályozást.

Vannak fiatalok, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak

A társadalmi reprodukció alapvetően jellemzi a tanulást, továbbtanulást. Ugyanolyan szintű képzettséget szereznek a diákok, mint korábban szüleik. Viszont vannak, akik nemhogy kitörni nem tudnak, de se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Ők a NEET-fiatalok, akikről olvashattok a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 című tanulmánykötetben is.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.