Egy brit iskolában megtiltották a diákoknak, hogy beszélgessenek a folyosón a szünetekben.
November 5-től csendben, beszélgetés nélkül kell a diákoknak a szüneteket eltölteniük a Ninestiles gimnáziumban, írja a Guardianre hivatkozva a 444.hu. A diákokat és szüleiket levélben értesítette az intézmény.
„Tudjuk, hogy így is magasak az elvárások, de mostantól még többet várunk a nálunk tanulóktól, így november 5. hétfőtől a diákoknak csendben kell lenniük a szünetekben. Ez azt a célt szolgálja, hogy a diákok nyugodtan és a tanuláshoz kellő fegyelmezettséggel érkezzenek az órákra, hogy az oktatók gyorsan és könnyen tudjanak információkat átadni” - áll a levélben, amiből az is kiderül, beszélgetni a tízórai és és az ebédszünetben lehet. Az ezen kívül hangoskodók húszperces elzárást kapnak.
A Guardiannak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő szülő azt mondta a lapnak, attól tart, az intézkedés kontraporduktív lesz, szerinte az új szabály nem az oktatásról, hanem inkább a büntetésről és a túlzott kontrollról szól - írja az oldal.
Az intézmény vezetői azt ígérték, a következő félévben felülvizsgálják az új szabályozást.
Vannak fiatalok, akik nem tanulnak és nem is dolgoznak
A társadalmi reprodukció alapvetően jellemzi a tanulást, továbbtanulást. Ugyanolyan szintű képzettséget szereznek a diákok, mint korábban szüleik. Viszont vannak, akik nemhogy kitörni nem tudnak, de se nem tanulnak, se nem dolgoznak. Ők a NEET-fiatalok, akikről olvashattok a Margón kívül - magyar ifjúságkutatás 2016 című tanulmánykötetben is.
A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
Nem kell mindig mélyen a zsebetekbe nyúlni egy budapesti strandolásért. Több fővárosi fürdőben és strandon is jelentős kedvezményt kaptok, ha a zárás előtti utolsó két órában érkeztek: a budapesti lakosoknak ilyenkor féláras esti jegy jár, a BudapestGO-val rendelkező diákok pedig bizonyos esetekben akár 80 százalékos kedvezmény jár.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.
