Pukli István: „A tűzoltás nem azonos az oktatásirányítással”
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
Közel ezer hozzászólás, észrevétel érkezett az új Nemzeti alaptantervhez (NAT), amelynek véleményezési határideje...

Közel ezer hozzászólás, észrevétel érkezett az új Nemzeti alaptantervhez (NAT), amelynek véleményezési határideje pénteken járt le - a beérkezett szakmai véleményeket jövő hét elején elkezdik a szakmai bizottságok áttekinteni, és egy-másfél hét múlva már látni lehet azokat az irányokat, esetleges változtatásokat, amelyek átvezethetők lesznek.
A dokumentumot Magyar Tudományos Akadémia is véleményezi, és külön kérték az irodalomtörténeti rész áttekintését. Korábban Takaró Mihály irodalomtörténész azt mondta, a XX. század első felének magyar irodalmát nem mutatja be teljes egészében az új NAT, mert például olyan, a XX. század első felében alkotó, nemzetközileg elismert írók, mint Herczeg Ferenc, Tormay Cécile, Wass Albert, Gyóni Géza, Reményik Sándor, Tompa László, Kós Károly, Nyírő József vagy Szabó Dezső nem szerepelnek a tanítandó kötelező törzsanyagban.
Pénteken a Történelemtanárok Egylete (TTE) kérte a történelem rész visszavonását és újraírását. A TTE közlése szerint elfogadhatatlannak tartják és tiltakoznak az ellen, hogy a NAT - különösen az általános iskola 5-8. évfolyamára előírt tematikában - a történelmet túlnyomórészt politikatörténetté leegyszerűsítve és szűkítve tárgyalja, azon belül pedig a "nagy" történelmi személyiségek (királyok, szentek), továbbá a háborúk és csaták történetévé egyszerűsíti.
Mint írták, tartanak attól, hogy ha nem a széles értelemben vett, a művelődés-, a mentalitás-, a gazdaságtörténetet is megfelelő arányban tartalmazó tematikát követik, a legrosszabb hagyományok éledhetnek újjá, olyan történeti nézőpont válhat meghatározóvá a közoktatásban, amelyet a tudomány és a történelemtanítás évtizedek óta meghaladott. Kifogásolják azt is, hogy a közreadott tananyag tematikája és mennyisége kényszerpályát ír elő, és így ismét a kétkörös, kronologikus tanítás a kötelező, vagyis az érettségiző diákok kétszer tanulják a teljes történelmet az őskortól napjainkig.
Az oktatás átalakításának nem az intézményrendszerből, hanem abból kellene kiindulnia, hogy milyen társadalmat szeretnénk.
A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója a státusztörvény miatt hagyta el a tanári pályát 2023-ban. Szeptembertől egy miskolci gimnáziumban tér vissza a tanterembe.
A két legnagyobb pedagógus-szakszervezet is reagált Rétvári Bence nyilatkozatára, miután a politikus a Tisza-kormányon kérte számon az oktatást segítő dolgozók béremelését, és az esetleges őszi sztrájkot is szóba hozta. A NOKS- és technikai dolgozók bérrendezését ugyanakkor a szakszervezetek hosszú ideje napirenden tartják: korábban sztrájkot is hirdettek miatta, most pedig ismét egy már korábban megfogalmazott követelésükre hívták fel a figyelmet.
„Olyan oktatást szeretnék Magyarországon, ahol nem dirigálunk” – mondta Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a nagykanizsai Dr. Mező Ferenc Gimnázium tanévnyitóján. A miniszter szerint az iskolának a kreativitás terévé kell válnia, és fontos, hogy a diákok hangját is meghallják. Lannert emellett bejelentette, hogy hamarosan béremelés jön a nevelést és oktatást segítő dolgozóknál.
@eduline.hu 5 fontos kifejezés, ami a mindennapjaitok része lesz az egyetemen #egyetem #eduline #collegelife #magyartiktok #fy
♬ eredeti hang - eduline.hu
Miközben volt olyan képzés, ahová 500 pont kellett, és olyan is, ahová 177 ponttal be lehetett kerülni, több száz meghirdetett képzés végül nem indult el a 2026-os pótfelvételin.
Összeszedtük, mit kell elintéznetek a sikeres pótfelvételi után.
A kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár Kecskeméten és Szolnokon beszélt az előttük álló közös munkáról.
Miközben arra pontos előírás vonatkozik, hány foknak kell lennie legalább a tantermekben, felső hőmérsékleti határ jelenleg nincs az iskolákban - ezzel kapcsolatban sürget most változást a Tanítanék Mozgalom.