Nem lehet népszavazást tartani sem a mindennapos testnevelésről, sem a nulladik órák eltörléséről

Megtagadta az általános és középiskolai oktatásról kezdeményezett népszavazások aláírásgyűjtő íveinek hitelesítését pénteki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB).

  • MTI
MTI / Balogh Zoltán

Az NVB-hez egy magánszemély nyújtott be hét, az iskolai oktatást érintő népszavazási kérdést. Ezek a tananyag- és vizsgakövetelmények csökkentésére, a házi feladatok mennyiségére, a kötelező foglalkozások előírására, a tanórák időpontjára, az intézményvezetők kinevezésére, a mindennapos testnevelés "kiváltására" és a testnevelésórák számának csökkentésére vonatkoztak.

Az NVB az ívek hitelesítését részben arra hivatkozva tagadta meg, hogy a kérdések nem tartoznak az Országgyűlés hatáskörébe, részben pedig arra hivatkozva, hogy a kérdések túl hosszúak, bonyolultak, több tagmondatból állnak, így nem felelnek meg az egyértelműség követelményének.

Az NVB arra is hivatkozott, hogy a közoktatási részletkérdésekben kezdeményezett népszavazások nincsenek összhangban a népszavazás, mint kivételes hatalomgyakorlás rendeltetésével. Az NVB határozatai nem jogerősek, ellenük 15 napon belül lehet jogorvoslattal fordulni a Kúriához.

Siralmas adatok: a szülők többsége szerint a diákokat magolásra kényszeríti az oktatási rendszer

A szülők nagy többsége úgy látja, hogy a gyermekük legtöbbször vagy kifejezetten sokszor magol anélkül, hogy a lényegi összefüggéseket megértené - többek között ez derül ki a Szülői Hang közösség felméréséből. Korábban már mi is írtunk néhány részeredményről, most pedig újabb eredmények derültek ki.

Hozzászólások

Alapítványi vagy egyházi iskolákba kényszerülnek a „feketelistázott” tanárok: a tankerületek indoklás nélkül utasítják el azokat, akik a státusztörvény miatt mondtak fel

Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.

„Mindent megtettünk a konkrét fenyegetésen kívül” – A Trefort igazgatója fideszes politikusoktól kért segítséget a tanári engedetlenség idején 2022-ben

Az Eduline-hoz került levelezés szerint a 2022-es pedagógus polgári engedetlenségi akciók előtt az ELTE Trefort Ágoston Gimnázium igazgatója, Csapodi Zoltán fideszes politikusokhoz fordult segítségért. Az e-mailek alapján az igazgató arról számolt be, hogy kollégáival igyekeztek lebeszélni a tanárokat a tiltakozásról, és még sajtómegjelenésekkel is próbálták mérsékelni a helyzetet. Csapodi elismerte a levelek hitelességét, ugyanakkor azt mondta, nem politikai kapcsolatai, hanem a tanárhiány és a diákok jövője miatti aggodalom vezette.

Egy lépéssel közelebb az Erasmus és a Horizont-programokhoz: benyújtották a kekva-rendszer átalakítását célzó törvényjavaslatot

Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.

Lannert Judit: kivezetik a pedagógusképzést az NKE-ről, és megszüntetik az egyetem továbbképzési monopóliumát

Átalakítanák a pedagógusok képzési rendszerét: megszűnne a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kiemelt szerepe a továbbképzésekben, a tanárképzés pedig fokozatosan más intézményekhez kerülne – erről írt közösségi oldalán Lannert Judit oktatáskutató. A már tanulmányaikat megkezdő hallgatók a tervek szerint változatlan feltételekkel fejezhetnék be képzésüket.