Vizsgálódik A székelység története című tankönyv ügyében a román oktatási minisztérium - közölte szerdán Stelian...
Vizsgálódik A székelység története című tankönyv ügyében a román oktatási minisztérium - közölte szerdán Stelian Fedorca, a tárca középiskolai oktatásért felelős államtitkára.
Az Agerpres hírügynökség híre szerint Stelian Fedorca egy uniós támogatással megvalósuló oktatási projekt bukaresti bemutatása alkalmával tért ki a székelyföld történetét bemutató tankönyvre is. Elmondta, felmerült annak a gyanúja, hogy nem törvényesen vezették be a Hargita megyei iskolákban szeptember óta használt tankönyvet.
"Ha a címében szerepel, hogy a székelység története és tankönyv, akkor van egy kis gond vele, és be kell vonni, mert a közoktatási rendszerben csakis az Oktatási Minisztérium által láttamozott tankönyvek használhatók" - jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, a tárca első információi szerint nem tartották be a tankönyvek bevezetésére vonatkozó előírásokat.
Stelian Fedorca azt is elmondta, hogy a Hargita megyei tanfelügyelőségre küldték a tárca ellenőrző testületét, hogy az megállapítsa, betartották-e a törvényes előírásokat a választható tantárgyként vagy szakkörökön tanított új tantárgy tankönyvének a bevezetésekor.
A székelység történetét összefoglaló, hatodik és hetedik osztályos iskolásoknak szánt tankönyvet szeptember 18-án mutatták be Csíkszeredában. A tankönyvet székelyföldi történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság készítette el úgy, hogy iskolai tankönyvnek is megfeleljen.
A szerkesztő bizottság koordinátora, Ferencz S. Alpár korábbi Hargita megyei főtanfelügyelő a könyv bemutatásakor az MTI-nek nyilatkozva formaságnak tartotta annak a tanfelügyelőségi jóváhagyásnak a beszerzését, amelyet a tantárgy bevezetésének az egyetlen feltételeként említett.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
