Nem engedélyeztették a romániai oktatási minisztériummal az új magyar tankönyvet

Vizsgálódik A székelység története című tankönyv ügyében a román oktatási minisztérium - közölte szerdán Stelian...

  • MTI
MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Vizsgálódik A székelység története című tankönyv ügyében a román oktatási minisztérium - közölte szerdán Stelian Fedorca, a tárca középiskolai oktatásért felelős államtitkára.

Az Agerpres hírügynökség híre szerint Stelian Fedorca egy uniós támogatással megvalósuló oktatási projekt bukaresti bemutatása alkalmával tért ki a székelyföld történetét bemutató tankönyvre is. Elmondta, felmerült annak a gyanúja, hogy nem törvényesen vezették be a Hargita megyei iskolákban szeptember óta használt tankönyvet.

"Ha a címében szerepel, hogy a székelység története és tankönyv, akkor van egy kis gond vele, és be kell vonni, mert a közoktatási rendszerben csakis az Oktatási Minisztérium által láttamozott tankönyvek használhatók" - jelentette ki az államtitkár. Hozzátette, a tárca első információi szerint nem tartották be a tankönyvek bevezetésére vonatkozó előírásokat.

Stelian Fedorca azt is elmondta, hogy a Hargita megyei tanfelügyelőségre küldték a tárca ellenőrző testületét, hogy az megállapítsa, betartották-e a törvényes előírásokat a választható tantárgyként vagy szakkörökön tanított új tantárgy tankönyvének a bevezetésekor.

A székelység történetét összefoglaló, hatodik és hetedik osztályos iskolásoknak szánt tankönyvet szeptember 18-án mutatták be Csíkszeredában. A tankönyvet székelyföldi történelemtanárokból és történészekből álló, 11 tagú bizottság készítette el úgy, hogy iskolai tankönyvnek is megfeleljen.

A szerkesztő bizottság koordinátora, Ferencz S. Alpár korábbi Hargita megyei főtanfelügyelő a könyv bemutatásakor az MTI-nek nyilatkozva formaságnak tartotta annak a tanfelügyelőségi jóváhagyásnak a beszerzését, amelyet a tantárgy bevezetésének az egyetlen feltételeként említett.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.