Nem a diákokra, hanem a tanárokra kellene több pénzt költeni

Nem feltétlenül azokban az országokban a legjobb az oktatás hatásfoka, ahol a legtöbb pénzt fordítják rá - állapítja...

  • MTI
túry

Nem feltétlenül azokban az országokban a legjobb az oktatás hatásfoka, ahol a legtöbb pénzt fordítják rá - állapítja meg egy csütörtökön nyilvánosságra hozott PISA-elemzés. Hogyan teljesítettek a magyar diákok a legutóbbi PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja (PISA) által készített értékelés szerint a siker egyik kulcsa az a fajta felfogás, hogy "az osztály minden tanulója érhet el sikert", és az, hogy ne hagyják kimaradni vagy megbukni a problémás gyerekeket, ne irányítsák át őket más iskolába vagy speciális csoportokba.

A 6-15 éves tanulók körében végzett felmérésből kitűnik, hogy ha az ebben az évkorban a tanulókra fordított összesített befektetés nagysága több mint 35 ezer dollár, "a kiadás és az eredmény között már nincs kapcsolat". (A pénzt "harmonizált monetáris egységben" számolják.)

A párizsi székhelyű szervezet példaként hozza fel a 100 ezer dollár fölötti befektetést felmutató Luxemburgot, Norvégiát, Svájcot és az Egyesült Államokat, ahol a tanulói teljesítmény hasonló a még fele annyit sem költő magyarországihoz (44.342 dollár), észtországihoz (43.037) vagy lengyelországihoz (39.964).

A legutóbbi PISA-mérésen legjobb eredményt elérő országok (Finnország 71.385 dollár, Dél-Korea 61.104 dollár) messze lehagyják a legtöbbet költőket (Luxemburg 155.624 dollár, Svájc 104.352 dollár).

Az OECD által észlelt másik meghatározó tényező az, hogy azok az országok érik el a legjobb eredményeket az alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés terén három évenként elvégzett méréseken, amelyek a legtöbbet fektetnek be a tanárokba.

Az erre példaként felhozott Dél-Koreában és Hongkongban a tanárok az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresét keresik. "Általában véve, azokban az országokban, amelyek jó eredményeket érnek el a PISA-felméréseken, a legjobb diákokat vonzza a tanári pálya, ahol jó fizetést és magas szakmai megbecsülést élvezhetnek" - hangsúlyozza a Fókuszban a PISA című jelentés. 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.