Nem feltétlenül azokban az országokban a legjobb az oktatás hatásfoka, ahol a legtöbb pénzt fordítják rá - állapítja...
Nem feltétlenül azokban az országokban a legjobb az oktatás hatásfoka, ahol a legtöbb pénzt fordítják rá - állapítja meg egy csütörtökön nyilvánosságra hozott PISA-elemzés. Hogyan teljesítettek a magyar diákok a legutóbbi PISA-felmérésen? Összefoglalónkat itt olvashatjátok el.
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja (PISA) által készített értékelés szerint a siker egyik kulcsa az a fajta felfogás, hogy "az osztály minden tanulója érhet el sikert", és az, hogy ne hagyják kimaradni vagy megbukni a problémás gyerekeket, ne irányítsák át őket más iskolába vagy speciális csoportokba.
A 6-15 éves tanulók körében végzett felmérésből kitűnik, hogy ha az ebben az évkorban a tanulókra fordított összesített befektetés nagysága több mint 35 ezer dollár, "a kiadás és az eredmény között már nincs kapcsolat". (A pénzt "harmonizált monetáris egységben" számolják.)
A párizsi székhelyű szervezet példaként hozza fel a 100 ezer dollár fölötti befektetést felmutató Luxemburgot, Norvégiát, Svájcot és az Egyesült Államokat, ahol a tanulói teljesítmény hasonló a még fele annyit sem költő magyarországihoz (44.342 dollár), észtországihoz (43.037) vagy lengyelországihoz (39.964).
A legutóbbi PISA-mérésen legjobb eredményt elérő országok (Finnország 71.385 dollár, Dél-Korea 61.104 dollár) messze lehagyják a legtöbbet költőket (Luxemburg 155.624 dollár, Svájc 104.352 dollár).
Az OECD által észlelt másik meghatározó tényező az, hogy azok az országok érik el a legjobb eredményeket az alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés terén három évenként elvégzett méréseken, amelyek a legtöbbet fektetnek be a tanárokba.
Az erre példaként felhozott Dél-Koreában és Hongkongban a tanárok az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) több mint kétszeresét keresik. "Általában véve, azokban az országokban, amelyek jó eredményeket érnek el a PISA-felméréseken, a legjobb diákokat vonzza a tanári pálya, ahol jó fizetést és magas szakmai megbecsülést élvezhetnek" - hangsúlyozza a Fókuszban a PISA című jelentés.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
