Nagyon sok hely maradt üresen a szakgimnáziumi és szakközépiskolai jelentkezés után

A szakgimnáziumok a felvehető létszám 56,3 százalékát tudták feltölteni jelentkezőkkel, a szakiskoláknál még rosszabb, csak 38,8 százalék a beiratkozók aránya.

  • Eduline
AFP / Thomas Samson

Az összes középiskolai jelentkező 35 százalékát gimnáziumokba, 39 százalékát szakgimnáziumokba, 25 százalékát szakiskolákba, 2 százalékukat pedig készszégfejlesztő speciális szakiskolákba vették fel - derül ki a Magyar Nemzet összesítéséből.

Ez azt mutatja, hogy nagyon nagy a túlkínálat a közoktatási piacon, rengeteg helyen kínálnak szakmához kötődő képzést. A demográfiai változások is vélhetően hatással vannak az arány eltolódására.

  • A szakgimnáziumi férőhelyek száma az összes jelentkező 69 százalékát fel tudná szívni.
  • A szakiskolai férőhelyek számával kiegészülve a szakképzéssel járó iskolatípusok az összes jelentkező 127 százalékát fel tudnák venni

A túlkínálat egy szempontból érthető: az ország minél több iskolájában meghirdetik a szakmákat, ezzel biztosítva a diákok számára a választás szabadságát, hogy mindenki lehetőleg a számára megfelelő képzésben részesüljön. Az arányok ilyen mértékű eltolódása azonban felvetik, hogy át kellene gondolni a tervezési folyamatot, kiváltképp, ha Parragh László és Demján Sándor is beleszólhat a folyamatba:

És azt hallottátok, hogy Magyarországon erős az oktatási lobbi?

A magyar gazdaságnak több szakmunkásra, technikusra van szüksége - mondta Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke kedden a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Friedrich Ebert Alapítvány közös szakképzési konferenciáján Budapesten. Demján Sándor az "erős oktatási lobbitól" tart. Persze nem biztos, hogy lobbitevékenység kell ahhoz, hogy valaki diplomát akarjon szerezni, elég ha utánanéz a várható fizetésének.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.