Nagy a baj a magyar oktatással, a gyengék még gyengébbek

Túry Gergely

Az egyetemi tanár szerint önmagában egy kisebb visszaesés még nem lenne tragikus, itt azonban mindhárom vizsgált területen - olvasás, matematika, természettudományok - zuhantak az eredmények. További aggodalomra ad okot, hogy a matematika- és a természettudomány-eredmények 2000 és 2009 között stagnáltak, így a mostani romlás azt is jelenti, hogy e két területen 2012-ben kevesebbet tudnak a magyar diákok, mint amit 2000-ben tudtak. Hozzátette, hogy a másik nagy nemzetközi tudásszintmérő program, a TIMSS már 1999 óta folyamatos romlást jelez, a mostani PISA-adatok elég sötét képet festenek a változások tendenciáiról.

Összegzése szerint kissé leegyszerűsítve az mondható, hogy az eredmények romlásának fő oka: a gyengék még gyengébbek lettek. Ez azért aggasztó - magyarázta -, mert egyre nő azoknak az aránya, akik nem érik el azt a tudásküszöböt, ami a továbbtanuláshoz, bármiféle szakmai képzéshez és így a munkaerőpiacra jutáshoz szükséges. 

Matematikából a tanulók 28,1 százaléka van az egyes és az alatti teljesítményszinten, ami a gyakorlatban használható számolási készségek teljes hiányát jelenti. Ezek a fiatalok nem tudják kiszámolni, hány doboz csempét vegyenek, ha egy falat be kell burkolniuk, hogyan hígítsák a festéket, nem tudnak egy egyszerű munkafolyamatot megtervezni, egy számlát kiállítani - érzékeltette, hozzátéve: ez a szám a 2003-as PISA-méréskor még "csak" 23 százalék volt. A gyenge iskolai teljesítmények negatív foglalkoztathatósági hatását is figyelembe véve szerepel az EU 2020-as stratégiai céljai között a gyengén teljesítők, az iskolát korán elhagyók arányának csökkentése. 

A készségeknek az érvényesüléshez szükséges minimális szintjét el nem érők arányának növekedése azért is problematikus, mert az OECD-országok közül Magyarországon vesznek részt legkevesebben a felnőttképzésben. Nincs vagy nagyon kicsi a "második esély" - állapította meg, hozzátéve: aki az iskolában nem tesz szert a szükséges tudásra, annak kevés lehetősége van arra, hogy a hiányosságait később pótolja. 

Kitért a pedagógusképzés "egész problémahalmazára": jelenleg az orvosin 400 pont felett van a küszöb, a tanítóképzőkbe korábban 200 ponttal is be lehetett kerülni. De még így is csak nagyjából feleannyi tanítójelöltet sikerült beiskolázni, mint amennyit ki kellene bocsátani - jegyezte meg Csapó Benő. Hozzátette, a következő években nyugdíjba megy az a tanárgeneráció, amelyik még abban az időben szerzett diplomát, amikor még csak egy szűk elit jutott be az egyetemekre, főiskolákra, és nem lesz, aki hasonló kvalitásokkal lép a helyükbe. Ez a tendencia sem új, csak idő kérdése volt, hogy mikor mutatkozik meg a hatása a PISA-eredményekben.

A tavaly decemberben nyilvánosságra hozott legfrissebb 2012-es PISA-felmérés adatai szerint olvasás terén 2,1, a matematika területén 5,8, a természettudományokat illetően pedig 3,9 százalékponttal emelkedett Magyarországon 2009 óta azon 15 éves diákok aránya, akik a program által felállított hatfokozatú skálán kettesnél rosszabbul teljesítettek. Az olvasás terén 19,7 százalék, a matematikában 27,1 százalék, a természettudományok terén pedig 18 százalék azok aránya, akik nem érték el a kettes szintet. A PISA-vizsgálat a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, a párizsi székhelyű OECD nemzetközi tanulói teljesítménymérési programja, amelyet 2000-ben indítottak el, és háromévenként ismételnek meg. Ennek keretében az olvasás-szövegértés, a matematika és természettudományok területén mérik a diákok - főként a gyakorlati - ismereteit.