Akkor sikeresek a diákok, ha a tanulást saját ügyüknek érzik - mondta Karl Gebauer göttingeni pedagógus, több képzési...
Akkor sikeresek a diákok, ha a tanulást saját ügyüknek érzik - mondta Karl Gebauer göttingeni pedagógus, több képzési és nevelési kötet szerzője Budapesten a Goethe Intézet rendezvényén.
Az oktatás jövőjéről szóló rendezvényen Karl Gebauer úgy fogalmazott: a gyerekeknek a tanuláshoz "a hajtóerőt" a kíváncsiság és az aktivitásuk adja. Rámutatott: ha harmonikus a szülő és a gyermek kapcsolata, az megnyugtatja a gyermeket, ami elősegíti a tanulást, csakúgy, mint az, ha a szülő értékeli a gyermek teljesítményét.
A szakértő megjegyezte: a tanároknak érezniük kell, mi iránt érdeklődnek igazán a gyerekek; emellett ha engedik őket játszani, egész életükre szóló élményeket szerezhetnek nekik. Ezáltal a konfliktuskezelés elsajátításán kívül empatikus képességeiket is fejleszthetik, ami szintén hozzájárulhat a tanulás hatékonyságának fokozásához. A játék során már az óvodásokkal is meg lehet ismertetni a tanulási folyamatokat, ezzel megteremthetők a későbbi absztraktabb tanulás alapjai - állapította meg.
Egy amerikai szociológust idézve a pedagógus kiemelte: "az egymással való bánásmódunk a kölcsönös empátiánkon nyugszik, ami az emberek lényéből fakad", a gyerekek pedig másfél éves koruktól kimutathatóan képesek együtt érezni valakivel.
Reinhard Kahl hamburgi újságíró és filmrendező álláspontja szerint a tanulás "a kiteljesedett élet fontos eleme, egy életre szóló projekt, amellyel életpályánkat építjük fel". Mint mondta, az iskolákban jó alaplégkörre és elismerésre van szükség, hogy a diákok úgy érezzék, szívesen látják őket az iskolában, ahol azonban nem csak a tananyagot kell átadni.
Emlékeztetett több kutatási eredményre, amelyek szerint az oktatásra szánt összegek a nemzetgazdaságnak legalább 11 százalékos hasznot hoznak. Annak, hogy mégsem fektetnek az oktatásba a mai átlagnál jóval több tőkét, véleménye szerint az az oka, hogy a befektetők "nem hisznek" ezeknek az adatoknak.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
