Akkor sikeresek a diákok, ha a tanulást saját ügyüknek érzik - mondta Karl Gebauer göttingeni pedagógus, több képzési...
Akkor sikeresek a diákok, ha a tanulást saját ügyüknek érzik - mondta Karl Gebauer göttingeni pedagógus, több képzési és nevelési kötet szerzője Budapesten a Goethe Intézet rendezvényén.
Az oktatás jövőjéről szóló rendezvényen Karl Gebauer úgy fogalmazott: a gyerekeknek a tanuláshoz "a hajtóerőt" a kíváncsiság és az aktivitásuk adja. Rámutatott: ha harmonikus a szülő és a gyermek kapcsolata, az megnyugtatja a gyermeket, ami elősegíti a tanulást, csakúgy, mint az, ha a szülő értékeli a gyermek teljesítményét.
A szakértő megjegyezte: a tanároknak érezniük kell, mi iránt érdeklődnek igazán a gyerekek; emellett ha engedik őket játszani, egész életükre szóló élményeket szerezhetnek nekik. Ezáltal a konfliktuskezelés elsajátításán kívül empatikus képességeiket is fejleszthetik, ami szintén hozzájárulhat a tanulás hatékonyságának fokozásához. A játék során már az óvodásokkal is meg lehet ismertetni a tanulási folyamatokat, ezzel megteremthetők a későbbi absztraktabb tanulás alapjai - állapította meg.
Egy amerikai szociológust idézve a pedagógus kiemelte: "az egymással való bánásmódunk a kölcsönös empátiánkon nyugszik, ami az emberek lényéből fakad", a gyerekek pedig másfél éves koruktól kimutathatóan képesek együtt érezni valakivel.
Reinhard Kahl hamburgi újságíró és filmrendező álláspontja szerint a tanulás "a kiteljesedett élet fontos eleme, egy életre szóló projekt, amellyel életpályánkat építjük fel". Mint mondta, az iskolákban jó alaplégkörre és elismerésre van szükség, hogy a diákok úgy érezzék, szívesen látják őket az iskolában, ahol azonban nem csak a tananyagot kell átadni.
Emlékeztetett több kutatási eredményre, amelyek szerint az oktatásra szánt összegek a nemzetgazdaságnak legalább 11 százalékos hasznot hoznak. Annak, hogy mégsem fektetnek az oktatásba a mai átlagnál jóval több tőkét, véleménye szerint az az oka, hogy a befektetők "nem hisznek" ezeknek az adatoknak.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
