Miniszteri biztos: jöhet az e-tanterv

Csépa Valéria, az új alaptantervért felelős miniszteri biztos beszélt terveiről Pécsen.

  • eduline/mti
Fülöp Máté

A köznevelés tartalmi megújításához szükség lesz pedagógiai megújulásra is - összegzett a miniszteri biztos. Csépe Valéria távlati célként egy web alapú e-tanterv megalkotását említette az MTI beszámolója szerint.

A miniszteri biztos finn, angol, szingapúri és észt példák nyomán azt hangoztatta: e nemzetek alaptanterveiből a magyar viszonyokra azon részeket lehet alkalmazni, amelyek ezekben közösek, korszerűek és "illeszkednek a hagyományainkhoz".

Ezek alapelvei, hogy mire és hogyan készítsen fel az iskola, és egységes rendszerként kezeli a köznevelést az óvodától a felsőoktatás végéig - fűzte hozzá.

A korszerű alaptanterv jellemzői között említette a stabil tudást, a rugalmas ismeretalkalmazást, a generalizálható készségeket, a természet- és társadalomtudományok egyensúlyát, a nyelvtudást, a gondolkodás magasabb szintjeinek beépítését és a többkomponensű tanulást.

Az olvasás gyermekekkel való megszerettetésének fontossága mellett szólt az "elképesztő motivációs és érzelmi bázissal" bíró számítógép alapú tanulásról is. Erről megjegyezte, a komoly számítógépes játékoknak, applikációknak pedagógia céljuk van, lényegük pedig az ismeretszerzés, a kapcsolati tapasztalati tanulás, az összefüggések feltárása és a dinamikus gondolkodás.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.