Miniszteri biztos: jöhet az e-tanterv

Csépa Valéria, az új alaptantervért felelős miniszteri biztos beszélt terveiről Pécsen.

  • eduline/mti
Fülöp Máté

A köznevelés tartalmi megújításához szükség lesz pedagógiai megújulásra is - összegzett a miniszteri biztos. Csépe Valéria távlati célként egy web alapú e-tanterv megalkotását említette az MTI beszámolója szerint.

A miniszteri biztos finn, angol, szingapúri és észt példák nyomán azt hangoztatta: e nemzetek alaptanterveiből a magyar viszonyokra azon részeket lehet alkalmazni, amelyek ezekben közösek, korszerűek és "illeszkednek a hagyományainkhoz".

Ezek alapelvei, hogy mire és hogyan készítsen fel az iskola, és egységes rendszerként kezeli a köznevelést az óvodától a felsőoktatás végéig - fűzte hozzá.

A korszerű alaptanterv jellemzői között említette a stabil tudást, a rugalmas ismeretalkalmazást, a generalizálható készségeket, a természet- és társadalomtudományok egyensúlyát, a nyelvtudást, a gondolkodás magasabb szintjeinek beépítését és a többkomponensű tanulást.

Az olvasás gyermekekkel való megszerettetésének fontossága mellett szólt az "elképesztő motivációs és érzelmi bázissal" bíró számítógép alapú tanulásról is. Erről megjegyezte, a komoly számítógépes játékoknak, applikációknak pedagógia céljuk van, lényegük pedig az ismeretszerzés, a kapcsolati tapasztalati tanulás, az összefüggések feltárása és a dinamikus gondolkodás.

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.