Megvan, ki lesz a Klebelsberg Központ új elnöke

Hajnal Gabriellát nevezte ki a Klebelsberg Központ élére Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere.

  • MTI
pixabay

Az  Emberi Erőforrások Minisztériuma a kinevezésről beszámoló közleményében azt írta: Hajnal Gabriella több mint 30 éven át volt matematika-fizika szakos általános és középiskolai tanár, illetve 17 éven át középfokú intézmény vezetője.

Hajnal Gabriella 2017 januárjától a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettesi posztját töltötte be, Solti Péter elnöki mandátumának június 30-ai lejártát követően pedig a hivatali rendnek megfelelően ellátta az elnöki feladatokat. A Klebelsberg Központ elnökeként Hajnal Gabriella augusztus 6-ától lép hivatalba.

Ijesztő folyamatok: a kezdő tanárok fele egy-két éven belül otthagyja az iskolákat?

"Ha minden változatlan marad, akkor összeomlás előtti állapotban van az oktatás. Személyi feltételeit nézve egyértelműen. Egyszerűen nem lesz, aki tanítson" - mondta Szűcs Tamás, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) elnöke. A PDSZ vezetője a 24.hu-nak azt mondta, Kásler Miklós kinevezése azt üzeni, hogy az oktatás messze nem lesz prioritás.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.