Pakisztáni általános iskolásokat támadtak meg

Két kézigránátot dobott egy ismeretlen támadó szombaton iskolások közé a dél-pakisztáni Karacsi városában, a...

  • MTI

Két kézigránátot dobott egy ismeretlen támadó szombaton iskolások közé a dél-pakisztáni Karacsi városában, a támadásban meghalt a tanintézet igazgatója, és hat diák megsebesült - jelentette a helyi média.

A nyolc-tízéves sebesült gyerekeket egy közeli kórházba szállították, hármuknak válságos az állapota. Az incidens a vizsgák utáni eredményhirdetéskor történt, egy magániskola előtt. A támadó két kézigránátot hajított az egybegyűlt iskolások közé, tüzet nyitott, majd a lövöldözés után motorkerékpárral elmenekült.

A rendőrség szerint az iskola igazgatója - korábbi hírek szerint tulajdonosa - a jobbára pastu betelepültekből szerveződött Avami Nemzeti Párt (ANP) helyi szervezetének a vezetője. A támadás vélhetően ellene irányult, és politikai indíttatásból történt. A rendőrség lezárta a helyszínt, és hajtóvadászatot indított a támadó felkutatására.

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.