Megnyílnak a szigorúan zárt kutatólaborok is: ma van a Kutatók éjszakája

Ma van a Kutatók éjszakája: országszerte 41 városban, 150-nél is több helyszínen mintegy kétezer program közül válogathattok.

  • MTI
Shutterstock

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemre ellátogatók például 99 program közül választhatnak, többet tudhatnak meg a hídépítésről, a mobilalkalmazások fejlesztéséről és az atomenergiáról. A Semmelweis Egyetem bonctermi látogatással, fiktív betegjogi perrel és sebészeti gyakorlatokkal is várja az érdeklődőket.

Rekordkísérlet

Az Ericsson Magyarország pénteken megnyitja egyébként szigorúan zárt kutatólaborjait, és Roboskicc Challenge elnevezéssel rekordkísérletre is készül, amelynek keretében legalább 500, újrahasznosított anyagokból épített firkarobotot várnak közös rajzolásra.

A Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. Budapesten drónbicikli-bemutatóval, elektrolízises zsiráffestéssel és lézershow-val is készül a Kutatók éjszakájára, míg Miskolcon a 70-es és 80-as évek számítógépes játékaival, Szegeden pedig a baktériumok és algák világával ismerkedhetnek a látogatók programjaikon.

Reklámfilmet készíthettek

Vidéken számos más helyen is izgalmas programokkal készülnek: a Szent István Egyetem Gödöllőn globális faluval, mobil robotokkal, Rubik-kocka show-val és éjszakai nyelvvizsgával, Békéscsabán pedig drónnal történő reklámfilmkészítéssel várja az érdeklődőket.

A Robotok világa címmel a Kutatók éjszakáján indul a győri Mobilis Interaktív Kiállítási Központ tematikus éve. Természettudományos kísérleti bemutatók, fogaskerekes építőjáték, legórobotverseny és golyópálya-építés is szerepel a programban.

Fénycsapda

A Nyugat-magyarországi Egyetem szombathelyi tanszékein a hőfényképkészítéstől a fénycsapdázáson át, a sejtek és szövetek mikroszkópos megfigyelésén keresztül a frontérzékenységi tesztek készítéséig sok mindenbe bekapcsolódhatnak a látogatók.

A Pécsi Tudományegyetemen - ahol a botanikus kertben kalandtúrát is szerveznek - a közönség megtudhatja, hogy fel lehet-e törni minden számítógépes rendszert, hogy mi a titkuk a nemzetközi versenyeket nyerő eco-autóknak, és mi történne, ha földrengés sújtaná Magyarország nagy részét.

Bemutatnak egy Enigmát is

A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Bolyai Intézetében a harmadik birodalom által is használt rejtjelezőgép, az Enigma egy működőképes példányát is bemutatják, és az érdeklődők megismerkedhetnek azoknak a lengyel matematikusoknak a munkásságával is, akik elsőként feltörték az Enigma kódját.

A Debreceni Egyetem Umberto Eco A rózsa neve című regénye nyomán szabadulójátékra invitál, de bárki készíthet DNS-nyakláncot vagy részt vehet gerincegérrel történő állapotfelmérésen, bepillanthat Sir Christopher Lee és a filmes rosszfiúk lélektanába, vagy azt is megtudhatja, hogyan vizsgálják a rovarok személyiségét.

A Kutatók éjszakája az Európai Uniós Marie Sklodowska-Curie Akció keretében valósul meg kontinensszerte szeptember negyedik péntekén, az alkalomra idén 280 városban készülnek különböző tudománynépszerűsítő programokkal.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.