Sorsdöntő fordulóponthoz érkezett a szakképzési rendszer az új szakképzési törvény megalkotásával - mondta a...
Sorsdöntő fordulóponthoz érkezett a szakképzési rendszer az új szakképzési törvény megalkotásával - mondta a foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár a javaslat általános vitájának kezdetén szerdán az Országgyűlésben. Czomba Sándor expozéjában leszögezte: a szükséges átalakítás okai régóta világosak, hiszen egyre kevesebben vesznek részt a szakképzésben, ráadásul a rendszerből kikerülő munkaerő szerkezetében és létszámában is egyre messzebb kerül a piac igényeitől.
Az államtitkár szerint a törvényjavaslat prioritásként kezeli, hogy mindenkinek alanyi jogon járjon a szakmai érettségi és az első OKJ-s képzés, hogy kiterjesszék a tanulói szerződéseket, valamint egyszerűsödjön és a jelenleginél sokkal hatékonyabban működjön a szakképzési rendszer. Éppen ezért a jogszabály alapjaiban alakítja át a Térségi Integrált Szakképzési Központokat (TISZK) a hatékonyabb és az olcsóbb működés érdekében - mondta Czomba Sándor.
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
