Lehet, hogy újra kell gondolniuk a történészeknek, valóban a mohácsi csata után halt-e meg II. Lajos, és egyáltalán: őt temették-e el Székesfehérváron.
Két szombathelyi orvos, Nemes István és Tolvaj Balázs kutatásai során arra a megállapításra jutott, hogy újra kell gondolni, amit a mohácsi csatavesztést követően II. Lajos sorsáról tudni véltünk.
Szerintük ugyanis a több héttel a vesztes ütközet után megtalált holttestet hibásan azonosították, vagy esetleg a király hónapokkal a csata után fulladt a Csele-patakba. Az orvosok kétkedését az váltotta ki, hogy a fennmaradt források szerint a romlatlan holttestet nem az arcáról, hanem a fogazatáról ismerték fel. A kutatók szerint ez azért kérdéses, mert a halál beállta után 6-7 héttel már régen be kellett induljanak a bomlás jelei, erre azonban senki nem panaszkodott a megtalálók közül. A fogazatról való azonosításhoz pedig igen pontos leírásra lett volna szükség, de ez meghaladta volna az akkori fogorvosi tudományt.
Most szombaton tehát a király halálának időpontjáról és helyszínéről is vitázni fognak az Országos Széchényi Könyvtár dísztermében megrendezett konferencián. A szervező Farkas Gábor Farkas azon az állásponton van, hogy amíg nem kerül elő legalább egy (de inkább több) hiteles forrás arról, hogy nem II. Lajost találták meg Mohács mellett október közepén, s nem őt temették el néhány héttel később Székesfehérvárott, addig nincs miért átírni a történelmet – írta a Népszabadság.
Minden kérdésre választ kaphatnánk, ha genetikai módszerrel vizsgálhatnánk meg II. Lajos földi maradványait. Rácz Piroska, a székesfehérvári Szent István Király Múzeum antropológusa előadásában arról beszél majd, hogy a bazilikában temették el 15 királyunkat, valamint számos rangos egyházi és világi személyt. A templom és a sírok gazdagsága azonban vonzotta a fosztogatókat, a XIX. század közepére a templomnak csak az alapjai maradtak meg. 1848-ban véletlenül bukkantak III. Béla és felesége sírjára, ám máig ez az egyetlen olyan feltárás, amelyből minden kétséget kizáróan királyi személyekhez köthető csontmaradványok kerültek elő.
Bár a székesfehérvári ásatások közel ezer egyén csontmaradványait hozták felszínre, az 1848-as feltáráshoz hasonló jelentőségű lelet nem került elő. István király és Imre herceg eltemetési helyét sikerült ugyan azonosítani, de a többi rangos sírkamra a feltáráskor már üres volt. A II. Lajos királynak tulajdonított maradványokat így szinte lehetetlen azonosítani.
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
