Megcáfolja a legismertebb tévhiteket a Történelemtanárok Egylete

Honlapot indított a Történelemtanárok Egylete (TTE) a történelmi tévhitek eloszlatására - közölte Miklósi László, a...

  • MTI
túry
Honlapot indított a Történelemtanárok Egylete (TTE) a történelmi tévhitek eloszlatására - közölte Miklósi László, a TTE elnöke csütörtökön Budapesten. Elmondta, a www.tenyleg.com weboldalon - amelynek célközönsége a középiskolás és a fiatal felnőtt korosztály - egyebek mellett Horthy Miklós kormányzóvá választásával, Károlyi Mihály tevékenységével, valamint az 1848. március 15-ei forradalmi eseményekkel kapcsolatban olvashatók cikkek, amelyek terjedelmét úgy alakítják, hogy okostelefonon is elérhetők legyenek.

Lőrinc László, a TTE bizottmányi tagja, a portál ötletgazdája és szerkesztője hangsúlyozta: a legendákat, a tévhiteket cáfolni kell, mert "hihetetlen áradata van a hiedelmeknek". Példaként hozta fel erre, hogy elterjedt az a legenda, miszerint "Ősbuda" a Pilisben létezett, de ugyanígy egyebek mellett a sumér-magyar, illetve a japán-magyar rokonság elképzelése is megjelent a magyar közgondolkodásban.

Úgy fogalmazott, "nem gondoljuk, hogy kezünkben van a bölcsek köve", de törekednek arra, hogy biztos tudásanyagot adjanak át. Ettől függetlenül a honlapot látogatók között kialakulhatnak szakmai viták, amire már eddig is volt példa.

Elmondta, hogy a honlap Aktuális című rovatában mindig az éppen soron következő dátumokhoz kapcsolódóan írnak cikkeket, így jelenleg a legfrissebb bejegyzés a hivatalosan 1945. április 4-ével kezdődött korszakkal foglalkozik, rámutatva arra, hogy a szovjet hadsereg a korabeli hivatalos verzióval ellentétben nem április 4-én "szabadította fel" - szállta meg - teljes egészében az országot, hanem április 13-án.

Az Aktuális rovatban foglalkoztak már egyebek mellett Horthy Miklós 1920. március 1-ei kormányzóvá választásával egy eddig mellőzött történelmi forrás alapján, facebookos "üzenős" formában megjelenítették Petőfiék és politikai ellenfeleik 1848. március 15-ei gondolatait. Azt is észérvekkel cáfolták, hogy "a mohácsi katasztrófát a zsidók okozták" volna, továbbá arról is szóltak, hogy az 1867-es osztrák-magyar kiegyezésnek nemcsak magyar, hanem külföldi ösztönzői is voltak.

Utalt arra is, hogy a Cáfolós című rovat a tervek szerint kéttucat témát ölel majd fel, de már most is foglalkozik többek között a sumér-magyar és a hun-magyar rokonság cáfolatával, azzal, hogy "valóban Károlyira kell-e rátolni Trianon traumájának felelősségét", illetve szintén e helyütt írtak a holokauszttagadásról és a kommunizmusról szóló legendákról.

A weboldal Mások háza tája címet viselő rovatában a különböző nemzetek történelmi eseményeit veszi számba. Itt dolgozták fel többek között a Törökországban végbement örményirtás történetét, kitértek Sztálin tevékenységének mai Oroszországbeli átértékelésére, illetve eloszlatták azt a "makacs legendát", amely szerint a dán király, tiltakozva a náci megszállók zsidópolitikája ellen, maga is kitűzte volna a zsidóság számára kötelezően előírt sárga csillagot - ismertette Lőrinc László.

Közölte, a Melldöngetős című rovatukban összegyűjtötték a magyar történelem kevésbé közismert különlegességeit, így egyebek mellett a Lánchíd technikai bravúrjait, a régi ártéri ökogazdálkodásokat, és külön fejezetet szenteltek a magyar demokratáknak is.
Hozzászólások

„Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre” – Kőszegi Krisztián az iskolakezdési támogatásról

Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.

Ilyen feltételek mellett kapnák vissza a pedagógusok a sztrájkjogukat a benyújtott törvényjavaslat alapján

Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.

„Több mint száz óra pluszmunkáért bruttó 17 ezer forint járt” – így érzékeltette a pedagógusok túlzott adminisztrációs terheit Müller Anna

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.

Megszavazta az Országgyűlés a TÉR felfüggesztését

A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.