"Még nem feszültek a diákok" - minek máris őszi szünet?

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete nem érti, miért kell őszi szünet, mivel „még nem alakult ki a diákokban az iskolába járási feszültség, még intőt se kaptak”. A szakemberek viszont úgy látják, igenis ki kell pihenni a magyar iskola által diktált extrém hajszát.

  • Eduline
MTI / Bruzák Noémi

Hétfőn egy érdekes hangvételű nyilatkozatot adott ki a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, amelyben azt írják, szerintük kissé korai, sőt, szükségtelen az őszi szünet, mivel „nem olyan régen kezdődött el a tanév, még ki sem osztották az összes tankönyvet, a tanulóknak még nincs érdemjegye minden tantárgyból, még egy intőt sem kaptak, még nem alakult ki bennük az iskolába járási feszültség, még a pedagógusok sem fáradtak el a sziszifuszi munkától”.

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Trencsényi László ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta, nincs baj az őszi szünettel. „Köztudott, hogy a magyar gyerekek világméretben rekordot döntögetnek a végigült tanítási órák számában. Az elsős gyerekeknek is napi 5-6 órájuk van, ez nagyon megterhelő számukra. Nagyon is indokolt, hogy pihenési szakaszok lépjenek be” – véli Trencsényi.

Arra is felhívja a figyelmet: a túlzott iskolában töltött idő mennyisége mellett az is probléma, hogy ezt az időt nagyon fárasztó, idegileg, fizikailag is megterhelő módon töltik ott el. „Csak üldögélnek a padokban, és bénán nézik a tanárt. Egy modernebb, kreatívabb, projektesebb tanítási mód mellett kevésbé fáradnának el.”

Az biztos, hogy a szünet – sem az iskolai megőrzőkben, sem a nagyinál, sem otthon – nem arra való, hogy ilyenkor pótolják be a gyerekek az iskolai lemaradást. „Ha a gyerekek a szünetet azzal töltik, hogy a házi feladatokat körmölik, akkor ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, csak még segítséget sem kapnak a pedagógustól” – mondja Trencsényi. A hagyományos házik vagy a kötelező olvasmányok legyűrése nem célravezető, mert így nem pihenik ki magukat a gyerekek a szünetben.

Lannert Judit oktatáskutató is azt látja, hogy októberre „ki van nyúlva mindenki: a tanár és a diák is”. Úgy véli, a mai magyar iskolát elnézve teljes tévedés azt hinni, hogy az a jobb a gyerekeknek, ha minél több időt töltenek az iskolában. „A tanárok számára előírt kötelező 32 órás munkaidőt, a 26 órás tanítást plusz a helyettesítéseket spékeli meg a túlzsúfolt tananyag, miközben viszonylag kevés idő jut egy tantárgyra úgy, hogy összességében nagyon sok órája van a gyerekeknek – ez borzasztó kombó. Mindenki darál, rohan, ebből egy hét is elviselhetetlen, nemhogy két hónap.”

Hozzászólások

Évtizedek óta a BGE-n oktató tanárok mondtak fel, a hallgatók egy része forrong: már az oktatási minisztertől kérnek segítséget

Hallgatói és oktatói beszámolók szerint húsz-harminc éve a BGE-n tanító tanárok is felmondtak, gyakoriak az 50–60 fős szemináriumok, és olyan is előfordult, hogy egy 300 fős előadást mindössze 150 férőhelyes terembe írtak ki. Az egyetem jelenlegi vezetése által bevezetett központosított számonkérési rendszer szintén komoly elégedetlenséget váltott ki. A tiltakozók szerint sem a petíciók, sem a tüntetések, sem az egyetem vezetésével folytatott egyeztetések nem hoztak megnyugtató megoldást, miközben az érdekképviseleti fórumokba vetett bizalom is meggyengült. Bár a BGE vezetése és a HÖK nem látja ilyen súlyosnak a helyzetet, a Szabad BGE hallgatói csoport képviselője már az oktatási miniszterhez fordult, és független vizsgálatot kért.