A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete nem érti, miért kell őszi szünet, mivel „még nem alakult ki a diákokban az iskolába járási feszültség, még intőt se kaptak”. A szakemberek viszont úgy látják, igenis ki kell pihenni a magyar iskola által diktált extrém hajszát.
Hétfőn egy érdekes hangvételű nyilatkozatot adott ki a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, amelyben azt írják, szerintük kissé korai, sőt, szükségtelen az őszi szünet, mivel „nem olyan régen kezdődött el a tanév, még ki sem osztották az összes tankönyvet, a tanulóknak még nincs érdemjegye minden tantárgyból, még egy intőt sem kaptak, még nem alakult ki bennük az iskolába járási feszültség, még a pedagógusok sem fáradtak el a sziszifuszi munkától”.
A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Trencsényi László ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta, nincs baj az őszi szünettel. „Köztudott, hogy a magyar gyerekek világméretben rekordot döntögetnek a végigült tanítási órák számában. Az elsős gyerekeknek is napi 5-6 órájuk van, ez nagyon megterhelő számukra. Nagyon is indokolt, hogy pihenési szakaszok lépjenek be” – véli Trencsényi.
Arra is felhívja a figyelmet: a túlzott iskolában töltött idő mennyisége mellett az is probléma, hogy ezt az időt nagyon fárasztó, idegileg, fizikailag is megterhelő módon töltik ott el. „Csak üldögélnek a padokban, és bénán nézik a tanárt. Egy modernebb, kreatívabb, projektesebb tanítási mód mellett kevésbé fáradnának el.”
Az biztos, hogy a szünet – sem az iskolai megőrzőkben, sem a nagyinál, sem otthon – nem arra való, hogy ilyenkor pótolják be a gyerekek az iskolai lemaradást. „Ha a gyerekek a szünetet azzal töltik, hogy a házi feladatokat körmölik, akkor ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, csak még segítséget sem kapnak a pedagógustól” – mondja Trencsényi. A hagyományos házik vagy a kötelező olvasmányok legyűrése nem célravezető, mert így nem pihenik ki magukat a gyerekek a szünetben.
Lannert Judit oktatáskutató is azt látja, hogy októberre „ki van nyúlva mindenki: a tanár és a diák is”. Úgy véli, a mai magyar iskolát elnézve teljes tévedés azt hinni, hogy az a jobb a gyerekeknek, ha minél több időt töltenek az iskolában. „A tanárok számára előírt kötelező 32 órás munkaidőt, a 26 órás tanítást plusz a helyettesítéseket spékeli meg a túlzsúfolt tananyag, miközben viszonylag kevés idő jut egy tantárgyra úgy, hogy összességében nagyon sok órája van a gyerekeknek – ez borzasztó kombó. Mindenki darál, rohan, ebből egy hét is elviselhetetlen, nemhogy két hónap.”
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
