"Még nem feszültek a diákok" - minek máris őszi szünet?

A Magyarországi Szülők Országos Egyesülete nem érti, miért kell őszi szünet, mivel „még nem alakult ki a diákokban az iskolába járási feszültség, még intőt se kaptak”. A szakemberek viszont úgy látják, igenis ki kell pihenni a magyar iskola által diktált extrém hajszát.

  • Eduline
MTI / Bruzák Noémi

Hétfőn egy érdekes hangvételű nyilatkozatot adott ki a Magyarországi Szülők Országos Egyesülete, amelyben azt írják, szerintük kissé korai, sőt, szükségtelen az őszi szünet, mivel „nem olyan régen kezdődött el a tanév, még ki sem osztották az összes tankönyvet, a tanulóknak még nincs érdemjegye minden tantárgyból, még egy intőt sem kaptak, még nem alakult ki bennük az iskolába járási feszültség, még a pedagógusok sem fáradtak el a sziszifuszi munkától”.

A Magyar Pedagógiai Társaság elnöke, Trencsényi László ugyanakkor a hvg.hu-nak elmondta, nincs baj az őszi szünettel. „Köztudott, hogy a magyar gyerekek világméretben rekordot döntögetnek a végigült tanítási órák számában. Az elsős gyerekeknek is napi 5-6 órájuk van, ez nagyon megterhelő számukra. Nagyon is indokolt, hogy pihenési szakaszok lépjenek be” – véli Trencsényi.

Ezeket is érdemes elolvasnod

Alig kezdődött el a suli, máris túlterheltek a diákok

Mélytorokspray-t ajánlanak az ötödikesek erkölcstankönyvében

A Bibliából vett idézettel indul a 7. osztályos bioszkönyv

Elképesztő állapotok az iskolákban: a szülőktől kértek segítséget

A hallgatók nagy része nem tudja, mennyit kell költenie havonta

Vicces képeken nevet most az ország: nem sokan sajnálják a diákokat

Tíz alkalmazás, amelyet minden gólyának le kell töltenie

Arra is felhívja a figyelmet: a túlzott iskolában töltött idő mennyisége mellett az is probléma, hogy ezt az időt nagyon fárasztó, idegileg, fizikailag is megterhelő módon töltik ott el. „Csak üldögélnek a padokban, és bénán nézik a tanárt. Egy modernebb, kreatívabb, projektesebb tanítási mód mellett kevésbé fáradnának el.”

Az biztos, hogy a szünet – sem az iskolai megőrzőkben, sem a nagyinál, sem otthon – nem arra való, hogy ilyenkor pótolják be a gyerekek az iskolai lemaradást. „Ha a gyerekek a szünetet azzal töltik, hogy a házi feladatokat körmölik, akkor ugyanott vagyunk, ahol a part szakad, csak még segítséget sem kapnak a pedagógustól” – mondja Trencsényi. A hagyományos házik vagy a kötelező olvasmányok legyűrése nem célravezető, mert így nem pihenik ki magukat a gyerekek a szünetben.

Lannert Judit oktatáskutató is azt látja, hogy októberre „ki van nyúlva mindenki: a tanár és a diák is”. Úgy véli, a mai magyar iskolát elnézve teljes tévedés azt hinni, hogy az a jobb a gyerekeknek, ha minél több időt töltenek az iskolában. „A tanárok számára előírt kötelező 32 órás munkaidőt, a 26 órás tanítást plusz a helyettesítéseket spékeli meg a túlzsúfolt tananyag, miközben viszonylag kevés idő jut egy tantárgyra úgy, hogy összességében nagyon sok órája van a gyerekeknek – ez borzasztó kombó. Mindenki darál, rohan, ebből egy hét is elviselhetetlen, nemhogy két hónap.”

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

Lannert Judit a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek felderítésére, teljes körű kivizsgálást ígér

A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.

A fejlődési nehézségek korai felismeréséről és a gyógypedagógiai jelenlét erősítéséről egyeztetett Kereki Judit a szakmai szervezetekkel

Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?