Már az agrárszektorban sincs elég képzett szakember

A tanulók negyede jut el az oklevélig.

  • Eduline
Vigh László/Facebook

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodók közel 80 százaléka mindössze gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik - feltehetően idősebb gazdák -, felsőfokú mezőgépész végzettsége csak 3 százalékuknak van - írja a Magyar Hírlap. Míg a csaknem 800 millió forint értékű gépberuházás valósult meg a mezőgazdaságban, közben munkaerőhiánnyal küzd ez az ágazat is, hasonlóan az informatikai szektorhoz, ahol már az oktatás szintjén is hiány van.

Kritikus a helyzet az iskolákban: elfogytak a tanárok, valahol diák tartott órát

Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete száz iskoláról tud, ahol nincs elég informatikatanár, ezért valahol csak szabálytalan helyettesítéssel tudnak órát tartani. A kerettantervek módosítása következtében a korábbi csökkentést kompenzálva ismét növekedett az informatikaórák száma a szakgimnáziumokban. Ez azonban kihívás elé állított több iskolát - derült ki az ISZTE főtitkára, Bánhidi Sándorné Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatából.

Tavaly a szakképzésben résztvevő 84 ezer tanuló közül 4400 kezdte meg az oktatást valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, de alig több mint 1000 tett sikeres szakvizsgát. Emellett összesen 43 ezer mezőgépész végzettségű szakember van az országban, ám mindössze 4 ezren dolgoznak az agráriumban.

A technikus és az egyetemi szintű képzésre jelentkezők száma nagyon alacsony, a diákokból is hiányzik a szakmai érdeklődés, amire a mezőgazdaság fejlődését lehetne alapozni - mondta a lapnak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.