Már az agrárszektorban sincs elég képzett szakember

A tanulók negyede jut el az oklevélig.

  • Eduline
Vigh László/Facebook

A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodók közel 80 százaléka mindössze gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik - feltehetően idősebb gazdák -, felsőfokú mezőgépész végzettsége csak 3 százalékuknak van - írja a Magyar Hírlap. Míg a csaknem 800 millió forint értékű gépberuházás valósult meg a mezőgazdaságban, közben munkaerőhiánnyal küzd ez az ágazat is, hasonlóan az informatikai szektorhoz, ahol már az oktatás szintjén is hiány van.

Kritikus a helyzet az iskolákban: elfogytak a tanárok, valahol diák tartott órát

Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete száz iskoláról tud, ahol nincs elég informatikatanár, ezért valahol csak szabálytalan helyettesítéssel tudnak órát tartani. A kerettantervek módosítása következtében a korábbi csökkentést kompenzálva ismét növekedett az informatikaórák száma a szakgimnáziumokban. Ez azonban kihívás elé állított több iskolát - derült ki az ISZTE főtitkára, Bánhidi Sándorné Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatából.

Tavaly a szakképzésben résztvevő 84 ezer tanuló közül 4400 kezdte meg az oktatást valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, de alig több mint 1000 tett sikeres szakvizsgát. Emellett összesen 43 ezer mezőgépész végzettségű szakember van az országban, ám mindössze 4 ezren dolgoznak az agráriumban.

A technikus és az egyetemi szintű képzésre jelentkezők száma nagyon alacsony, a diákokból is hiányzik a szakmai érdeklődés, amire a mezőgazdaság fejlődését lehetne alapozni - mondta a lapnak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke.

Hozzászólások

„Tapasztaltam már olyan maximalista szülői mentalitást, hogy ha négyest vitt haza a gyerek, büntetést kapott”

Nemcsak a tanulmányi követelmények, hanem a túlzott szülői elvárások is hozzájárulhatnak a diákok teljesítményszorongásához. Erre hívta fel a figyelmet Papp Tibor, a szombathelyi ELTE Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium igazgatója, aki szerint a problémát sokszor a szülői oldalon kell kezelni. Nemrég egy másik neves gimnázium igazgatója is szinte ugyanezekről a tapasztalatokról számolt be.

Vizsgálóbizottságot hozna létre a Tisza, az oktatási felzárkóztatásra szánt támogatások felhasználását is ellenőriznék

Több mint húsz év felzárkóztatási programjait venné górcső alá a Tisza Párt: arra keresnék a választ, hogy a hátrányos helyzetű és roma közösségek támogatására fordított milliárdok valóban segítették-e az esélyegyenlőség megteremtését, vagy a források egy része nem jutott el azokhoz, akiknek szánták. A tervezett parlamenti vizsgálóbizottság az oktatási felzárkóztatás eredményességét és az esetleges visszaéléseket is feltárná.

Gyarmathy Éva: Az SNI-statisztika csupán a jéghegy csúcsa

Csaknem megduplázódott a sajátos nevelési igényű gyerekek és tanulók száma Magyarországon az elmúlt huszonöt évben. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus szerint azonban nem az a legfontosabb, hogy a növekedés mögött a fejlődési nehézségek gyakoribbá válása vagy a pontosabb diagnosztika áll-e, hanem az, hogy az iskolarendszer képes-e alkalmazkodni a megváltozott helyzethez.

Legalább 10 ezer kollégiumi férőhely és bérlakás épül

Wekerle-program keretében új bérlakások és több ezer kollégiumi férőhely épül, újraindul a lakástakarékok állami támogatása, valamint több mint 600 milliárd forintos uniós forrásból valósul meg a társasházak és panelépületek energetikai korszerűsítése.