A tanulók negyede jut el az oklevélig.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint a gazdálkodók közel 80 százaléka mindössze gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik - feltehetően idősebb gazdák -, felsőfokú mezőgépész végzettsége csak 3 százalékuknak van - írja a Magyar Hírlap. Míg a csaknem 800 millió forint értékű gépberuházás valósult meg a mezőgazdaságban, közben munkaerőhiánnyal küzd ez az ágazat is, hasonlóan az informatikai szektorhoz, ahol már az oktatás szintjén is hiány van.
Kritikus a helyzet az iskolákban: elfogytak a tanárok, valahol diák tartott órát
Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete száz iskoláról tud, ahol nincs elég informatikatanár, ezért valahol csak szabálytalan helyettesítéssel tudnak órát tartani. A kerettantervek módosítása következtében a korábbi csökkentést kompenzálva ismét növekedett az informatikaórák száma a szakgimnáziumokban. Ez azonban kihívás elé állított több iskolát - derült ki az ISZTE főtitkára, Bánhidi Sándorné Vasárnapi Híreknek adott nyilatkozatából.
Tavaly a szakképzésben résztvevő 84 ezer tanuló közül 4400 kezdte meg az oktatást valamilyen mezőgazdasági szakiskolában, de alig több mint 1000 tett sikeres szakvizsgát. Emellett összesen 43 ezer mezőgépész végzettségű szakember van az országban, ám mindössze 4 ezren dolgoznak az agráriumban.
A technikus és az egyetemi szintű képzésre jelentkezők száma nagyon alacsony, a diákokból is hiányzik a szakmai érdeklődés, amire a mezőgazdaság fejlődését lehetne alapozni - mondta a lapnak Harsányi Zsolt, a Mezőgazdasági Eszköz- és Gépforgalmazók Országos Szövetségének elnöke.
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
