Bár az elmúlt öt év legrosszabb eredménye született az idei érettségin, a szaktárca szerint ez csak egy kismértékű, természetes ingadozás, és az eredmények igazolják a felkészítés egyenletes színvonalát.
Minden évben egyre rosszabb teljesítményt nyújtanak a magyar diákok az érettségin 2011 óta, az összesített átlag az elmúlt öt évben 3,65-ról 3,57-ra esett vissza – derült ki Rétvári Bence tájékoztatásából. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkárát az LMP-s Ikotity István kérdezte az eredményekről, amelyek szerint az idei középszintű vizsgák magyarból és matematikából is gyengébben sikerültek, mint tavaly - írta a Magyar Nemzet.
Ahogy azt már az Eduline is megírta, az Oktatási Hivatal (OH) összesített adataiból kiderült, hogy a 2015-ös tavaszi vizsgaidőszak eredményei matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, kémiából, biológiából és németből is elmaradnak az elmúlt öt év átlagától. Legnagyobb mértékben a kémiaeredmények estek vissza. Angolból, fizikából és informatikából ugyanakkor egyre jobbak a diákok, főleg az informatikateljesítmény lett az idén kiugróan jó. A legtöbb tanulót érintő tíz tárgy egyikéből sem sikerült azonban elérni középszinten a négyes átlagot.
Rétvári Bence felhívta a figyelmet, hogy a diákok számára sem a követelmények, sem a felkészítés körülményei nem változtak lényegesen a kétszintű érettségivizsgák 2005. évi bevezetése óta. Bár az összes vizsgatárgyat figyelembe véve évről évre alacsonyabb a tanulói átlag, a szaktárca képviselője szerint nincs ok aggodalomra.
Mint írta, kismértékű ingadozásról van szó, ami természetes folyamatnak tekinthető. Szerinte nem ad valós képet, ha csak az elmúlt öt év eredményeit vizsgáljuk, mert ha még korábbra tekintünk vissza, akkor nem tapasztalható lényegi javulás vagy romlás. Szerinte az eredmények a követelményrendszer kiszámíthatóságát és az érettségifelkészítés egyenletes színvonalát igazolják.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
