Magyarázza a bizonyítványt az Emmi

Bár az elmúlt öt év legrosszabb eredménye született az idei érettségin, a szaktárca szerint ez csak egy kismértékű, természetes ingadozás, és az eredmények igazolják a felkészítés egyenletes színvonalát.

  • Eduline
Túry Gergely

Minden évben egyre rosszabb teljesítményt nyújtanak a magyar diákok az érettségin 2011 óta, az összesített átlag az elmúlt öt évben 3,65-ról 3,57-ra esett vissza – derült ki Rétvári Bence tájékoztatásából. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) parlamenti államtitkárát az LMP-s Ikotity István kérdezte az eredményekről, amelyek szerint az idei középszintű vizsgák magyarból és matematikából is gyengébben sikerültek, mint tavaly - írta a Magyar Nemzet.

Ahogy azt már az Eduline is megírta, az Oktatási Hivatal (OH) összesített adataiból kiderült, hogy a 2015-ös tavaszi vizsgaidőszak eredményei matematikából, magyar nyelv és irodalomból, történelemből, kémiából, biológiából és németből is elmaradnak az elmúlt öt év átlagától. Legnagyobb mértékben a kémiaeredmények estek vissza. Angolból, fizikából és informatikából ugyanakkor egyre jobbak a diákok, főleg az informatikateljesítmény lett az idén kiugróan jó. A legtöbb tanulót érintő tíz tárgy egyikéből sem sikerült azonban elérni középszinten a négyes átlagot.

Rétvári Bence felhívta a figyelmet, hogy a diákok számára sem a követelmények, sem a felkészítés körülményei nem változtak lényegesen a kétszintű érettségivizsgák 2005. évi bevezetése óta. Bár az összes vizsgatárgyat figyelembe véve évről évre alacsonyabb a tanulói átlag, a szaktárca képviselője szerint nincs ok aggodalomra.

Mint írta, kismértékű ingadozásról van szó, ami természetes folyamatnak tekinthető. Szerinte nem ad valós képet, ha csak az elmúlt öt év eredményeit vizsgáljuk, mert ha még korábbra tekintünk vissza, akkor nem tapasztalható lényegi javulás vagy romlás. Szerinte az eredmények a követelményrendszer kiszámíthatóságát és az érettségifelkészítés egyenletes színvonalát igazolják.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.