Ma van az elemi oktatás 1848-as bevezetésének évfordulója

Épp 1848. augusztus 12-én fogadta el az Országgyűlés az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot. Ezzel ingyenes és kötelező lett az iskolai oktatás a fiúk 12, a lányok 10 éves koráig.

  • Eduline

Az átfogó oktatási reformjavaslatot Eötvös József terjesztette be vitára a forradalmi időszakban, 1848 júliusában. A most 168. évfordulós javaslat kötelezővé tette, hogy minden községben legyen iskola. Az oktatás fő nyelve ugyan a magyar, ám a helyi közösség nyelvén is tanítani lehetett.

A törvény kimondta, hogy

minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szüksége közálladalmi költségek által fedeztessék

így felszámolták a megmaradt feudális vonásokat, elrendelve, hogy minden iskola közadóból legyen fenntartva, ebből következik, hogy minden gyerek számára ingyenes az elemi oktatás. Megszűnt az egyházi jelleg is, a vallástanról is megállapították, hogy nem iskolai tantárgy. Csak azokban az iskolákban hagyták meg a felekezeti jelleget, ahol legalább 50 diák egy felekezetbe tartozott. Máshol "közös", felekezetközi iskolákat kellett kialakítani.

Ez volt az első olyan törvény, amely kereteket adott, nem pedig pontosan megszabta, hogy mit kell tanítani egy-egy iskolában.

Így változtak a tankönyvek és a tankönyvpiac az Árpád-kortól

Már az Árpád-korból is ismerünk tankönyveket, de mikor volt az első nagy állami szabályozás? A XI. századból már van ismerete a kutatóknak magyarországi tankönyvekről - ekkor még nem magyar nyelven -, a kézzel írott tananyag mellé a XV. században érkeztek meg az első nyomtatott változatok is - írja a Nyelv és Tudomány .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pilz Olivér is tankerületi vezető lett

Alig két hónappal azután, hogy három év kihagyás után visszatért a tanításhoz, már tankerületi igazgatóként folytatja munkáját Pilz Olivér. A Tanítanék Mozgalom egyik alapítója november 5-től a Miskolci Tankerületi Központ élére kerül.

„Abszurd hungarikum, hogy egy diáknak ma sokszor nehezebb bekerülnie egy úgynevezett elitgimnáziumba, mint néhány évvel később egy színvonalas egyetemre”

A hatosztályos gimnázium rengeteg lehetőséget ad a tehetséges gyerekeknek, a felvételik körül kialakult harc és az igazságtalan rendszer viszont komoly gond – véli Molnár Péter, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium igazgatója. Szerinte az iskolája ugyan a jelenlegi helyzet egyik nyertese, de a rendszer így is sok tehetséges gyereket hagy cserben.