Ma van az elemi oktatás 1848-as bevezetésének évfordulója

Épp 1848. augusztus 12-én fogadta el az Országgyűlés az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot. Ezzel ingyenes és kötelező lett az iskolai oktatás a fiúk 12, a lányok 10 éves koráig.

  • Eduline

Az átfogó oktatási reformjavaslatot Eötvös József terjesztette be vitára a forradalmi időszakban, 1848 júliusában. A most 168. évfordulós javaslat kötelezővé tette, hogy minden községben legyen iskola. Az oktatás fő nyelve ugyan a magyar, ám a helyi közösség nyelvén is tanítani lehetett.

A törvény kimondta, hogy

minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szüksége közálladalmi költségek által fedeztessék

így felszámolták a megmaradt feudális vonásokat, elrendelve, hogy minden iskola közadóból legyen fenntartva, ebből következik, hogy minden gyerek számára ingyenes az elemi oktatás. Megszűnt az egyházi jelleg is, a vallástanról is megállapították, hogy nem iskolai tantárgy. Csak azokban az iskolákban hagyták meg a felekezeti jelleget, ahol legalább 50 diák egy felekezetbe tartozott. Máshol "közös", felekezetközi iskolákat kellett kialakítani.

Ez volt az első olyan törvény, amely kereteket adott, nem pedig pontosan megszabta, hogy mit kell tanítani egy-egy iskolában.

Így változtak a tankönyvek és a tankönyvpiac az Árpád-kortól

Már az Árpád-korból is ismerünk tankönyveket, de mikor volt az első nagy állami szabályozás? A XI. századból már van ismerete a kutatóknak magyarországi tankönyvekről - ekkor még nem magyar nyelven -, a kézzel írott tananyag mellé a XV. században érkeztek meg az első nyomtatott változatok is - írja a Nyelv és Tudomány .

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Teljesen átalakítanák a KRÉTA-t: beépített chatet kapnának a tanárok, AI segítené a diákokat

A mesterséges intelligencia személyre szabott tanulási segítséget nyújthatna, biztonságos üzenetküldő felület válthatná fel a Facebook-csoportokat, a szakértők szerint pedig a jelenlegi KRÉTA helyett egy sokkal modernebb, a diákok igényeire szabott rendszert kellene létrehozni. Egy új koncepció szerint a fejlesztés nemcsak technológiai, hanem oktatási szempontból is komoly előrelépést jelenthetne.

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.