Épp 1848. augusztus 12-én fogadta el az Országgyűlés az elemi oktatásról szóló törvényjavaslatot. Ezzel ingyenes és kötelező lett az iskolai oktatás a fiúk 12, a lányok 10 éves koráig.
Az átfogó oktatási reformjavaslatot Eötvös József terjesztette be vitára a forradalmi időszakban, 1848 júliusában. A most 168. évfordulós javaslat kötelezővé tette, hogy minden községben legyen iskola. Az oktatás fő nyelve ugyan a magyar, ám a helyi közösség nyelvén is tanítani lehetett.
A törvény kimondta, hogy
minden bevett vallásfelekezet egyházi és iskolai szüksége közálladalmi költségek által fedeztessék
így felszámolták a megmaradt feudális vonásokat, elrendelve, hogy minden iskola közadóból legyen fenntartva, ebből következik, hogy minden gyerek számára ingyenes az elemi oktatás. Megszűnt az egyházi jelleg is, a vallástanról is megállapították, hogy nem iskolai tantárgy. Csak azokban az iskolákban hagyták meg a felekezeti jelleget, ahol legalább 50 diák egy felekezetbe tartozott. Máshol "közös", felekezetközi iskolákat kellett kialakítani.
Ez volt az első olyan törvény, amely kereteket adott, nem pedig pontosan megszabta, hogy mit kell tanítani egy-egy iskolában.
Így változtak a tankönyvek és a tankönyvpiac az Árpád-kortól
Már az Árpád-korból is ismerünk tankönyveket, de mikor volt az első nagy állami szabályozás? A XI. századból már van ismerete a kutatóknak magyarországi tankönyvekről - ekkor még nem magyar nyelven -, a kézzel írott tananyag mellé a XV. században érkeztek meg az első nyomtatott változatok is - írja a Nyelv és Tudomány .
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Csótánytetem, kavics, üvegszilánk, penészes kenyér – összegyűjtöttük, miket találtak idén a menzán étkező gyanútlan diákok. Volt, ahol több százan megbetegedtek egy vírus és a higiéniai problémák miatt.
Állami könyvvásárlási támogatást indít a kormány pedagógusok, könyvtárosok és közművelődési dolgozók számára – jelentette be Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter a 97. Ünnepi Könyvhét megnyitóján.
Már az órarendje is elkészült egy matematika-fizika-kémia szakos tanárnak, az iskola számított rá, a tankerület azonban végül megvétózta a felvételét. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint nem egyedi esetről van szó: továbbra is falakba ütköznek azok a pedagógusok, akik 2023-ban a státusztörvény miatt hagyták el a közoktatást, majd később visszatérnének. A szakszervezet szerint informális „feketelista” működik a tankerületek között, a Klebelsberg Központ ugyanakkor többször is tagadta ennek létezését.
Újabb lépést tett a kormány annak érdekében, hogy a magyar egyetemek visszakerüljenek az Erasmus+ és a Horizont Európa programokba. A kedden benyújtott törvényjavaslat megszüntetné a jelenlegi formájában működő alapítványi fenntartói rendszert, és a kabinet szerint megnyithatja az utat a több mint 2 milliárd eurónyi uniós felsőoktatási forrás előtt.
Orbán Balázs és Szalai Zoltán az MCC diplomaosztóján is megragadta az alkalmat, hogy az intézményt ért támadásokról és a rá váró nehéz időszakról beszéljen. Ugyanazon a napon Magyar Péter a kormány sajtótájékoztatójáról üzent nekik: azt kérte az MCC-t fenntartó alapítvány vezetőitől, hogy a kezelésükben lévő vagyon szeptemberig maradjon a helyén, és ne hozzanak olyan döntéseket, amelyek csökkenthetik annak értékét.
