Gondolják újra a középfokú szakképzésben, főleg a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti tárgyak arányait - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
"A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára" - szögezi le állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
Azt javasolják, hogy a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányait gondolják újra, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítsék.
Az MTA állásfoglalására a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált:
Újabb változások jönnek szeptembertől sok középiskolában
A szakgimnáziumi képzés szeptembertől jóval rugalmasabb lesz, a 11. és 12. évfolyamosok pedig már most is választhatnak plusz természettudományos tárgyat - így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának állásfoglalására "A szakgimnáziumi képzésben a komplex természettudomány és az ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgyak mellett a 11-12.
A szakgimnáziumok (vagyis a korábbi szakközépiskolák) 2016-os átalakítása után - felmenő rendszerben - új tanterv alapján kezdtek tanulni a diákok: több szakmai foglalkozáson és kevesebb közismereti órán kell részt venniük. Magyar nyelvből és irodalomból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, informatikából pedig eggyel több, ám továbbra is csak egy idegen nyelvet tanulnak.
Természettudományos órából jóval kevesebb van, mint korábban: a kilencedikesek heti háromszor negyvenöt percben tanulhatnak „komplex természettudományt”, a tizedik évfolyamtól mindössze egy, az adott szakmacsoporthoz leginkább passzoló természettudományos tárgy oktatása kötelező. Ezzel ellentétben hetente legalább 10-12 szakmai foglalkozást tartanak az intézményekben.
Szakgimnáziumok átalakítás után: kinek való ez az iskolatípus, és kinek nem?
Új intézménynév a bizonyítványban, kevesebb közismereti és több szakmai óra, átszabott érettségi − így néz ki a szakgimnáziumi oktatás egy évvel a szakképzés totális átalakítása után. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke. Nem unatkoztak a szakgimnáziumokban dolgozók az elmúlt két évben: kétszer kellett lecserélni az egykori szakközépiskolák épületeinek névtábláit, a pecséteket, fejléces papírokat.
A nappalisoknak havi 50 ezer, a levelezős és estis egyetemistáknak akár 100 ezer forintba is kerülhet a KATA 2027-től. De mi indokolja, hogy éppen azok a hallgatók fizethetnek többet, akik a munkavégzés miatt választották a részidős képzést? A KATA átalakításáról szóló törvénytervezet ugyanis csak a nappalisokat sorolja a hallgatói jogviszonyuk alapján a kedvezőbb adózási kategóriába.
Az ELTE oktatója szerint az egyetemi közösségben tudtak arról, hogy Hankó Balázs telefonon jelezte rosszallását az oktatók kormánykritikus megszólalásai miatt.
Akár bruttó egymillió forintos pénzjutalom is járhat egyes szakmai elismerések mellé. A társadalmi egyeztetésre bocsátott rendelettervezet a díjazottak számát, a jutalmak összegét és az átadás feltételeit is szabályozza.
Hogyan építette le túlközpontosított oktatásirányítás az iskolákat az elmúlt évtizedben, kié az iskola, és lehet-e gyermekközpontú egy centralizált oktatási rendszer? Ilyen, és ehhez hasonló kérdésekre válaszolt Radó Péter oktatáskutató Pedagógusok Szakszervezete által szervezett konferencián.
@eduline.hu 👊 Szeptember 30-án tartották a Civil Ellenállás Napját a Kölcsey Ferenc Gimnázium előtt. A Tanítanék Mozgalom alapítóival, Törley Katalinnal és Pilz Olivérrel a pedagógusok feketelistázásáról beszélgettünk. 🎤 #magyartiktok #eduline #fyi #tanitanek #oktatas
♬ eredeti hang - eduline.hu
Milyen tantárgyakat tanítsanak, és mennyi tananyagot kelljen elsajátítaniuk a diákoknak? A Civil Közoktatási Platform (CKP) reformjavaslata szerint ezekről jóval nagyobb beleszólással dönthetnének maguk az iskolák. A Nahalka István oktatáskutató által összeállított vitaanyag eltörölné a kerettanterveket, jelentősen csökkentené a kötelező tananyagot, és a tantárgyak kijelölését is az intézményekre bízná.
A csömöri általános iskola és zeneiskola szülői szervezete a helyi önkormányzattal közösen fordult Lannert Judit oktatási miniszterhez, kérve, hogy a két intézmény a 2027–2028-as tanévtől kerüljön vissza önkormányzathoz.
Pest vármegyében, mintegy ötven résztvevővel indul az Oktatási Párbeszéd, amelynek célja, hogy közös gondolkodás kezdődjön a magyar oktatási rendszer jövőjéről. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter bejelentése szerint a kezdeményezés a következő hónapokban országos programsorozattá bővül.
