Gondolják újra a középfokú szakképzésben, főleg a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti tárgyak arányait - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
"A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára" - szögezi le állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
Azt javasolják, hogy a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányait gondolják újra, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítsék.
Az MTA állásfoglalására a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált:
Újabb változások jönnek szeptembertől sok középiskolában
A szakgimnáziumi képzés szeptembertől jóval rugalmasabb lesz, a 11. és 12. évfolyamosok pedig már most is választhatnak plusz természettudományos tárgyat - így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának állásfoglalására "A szakgimnáziumi képzésben a komplex természettudomány és az ágazathoz kapcsolódó természettudományos tárgyak mellett a 11-12.
A szakgimnáziumok (vagyis a korábbi szakközépiskolák) 2016-os átalakítása után - felmenő rendszerben - új tanterv alapján kezdtek tanulni a diákok: több szakmai foglalkozáson és kevesebb közismereti órán kell részt venniük. Magyar nyelvből és irodalomból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, informatikából pedig eggyel több, ám továbbra is csak egy idegen nyelvet tanulnak.
Természettudományos órából jóval kevesebb van, mint korábban: a kilencedikesek heti háromszor negyvenöt percben tanulhatnak „komplex természettudományt”, a tizedik évfolyamtól mindössze egy, az adott szakmacsoporthoz leginkább passzoló természettudományos tárgy oktatása kötelező. Ezzel ellentétben hetente legalább 10-12 szakmai foglalkozást tartanak az intézményekben.
Szakgimnáziumok átalakítás után: kinek való ez az iskolatípus, és kinek nem?
Új intézménynév a bizonyítványban, kevesebb közismereti és több szakmai óra, átszabott érettségi − így néz ki a szakgimnáziumi oktatás egy évvel a szakképzés totális átalakítása után. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke. Nem unatkoztak a szakgimnáziumokban dolgozók az elmúlt két évben: kétszer kellett lecserélni az egykori szakközépiskolák épületeinek névtábláit, a pecséteket, fejléces papírokat.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
