Valami nem stimmel a szakgimnáziumi oktatással, újragondolná az óraszámokat az MTA
Gondolják újra a középfokú szakképzésben, főleg a szakgimnáziumokban a szakmai és a közismereti tárgyak arányait - ezt javasolja a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
Eduline
Fülöp Máté
"A közoktatás elsődleges feladata az élethosszig tartó tanulás képességének a kialakítása és nem a naprakész munkavállalók kibocsátása a gazdaság szereplői számára" - szögezi le állásfoglalásában a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága.
Azt javasolják, hogy a középfokú szakképzésben, elsősorban a szakgimnáziumokban a szakmai és általánosan képző tárgyak arányait gondolják újra, és az oktatott természettudományi tartalmak (tantárgyak) körének bővítsék.
Az MTA állásfoglalására a Nemzetgazdasági Minisztérium is reagált:
A szakgimnáziumi képzés szeptembertől jóval rugalmasabb lesz, a 11. és 12. évfolyamosok pedig már most is választhatnak plusz természettudományos tárgyat - így reagált a Nemzetgazdasági Minisztérium a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának állásfoglalására
A szakgimnáziumok (vagyis a korábbi szakközépiskolák) 2016-os átalakítása után - felmenő rendszerben - új tanterv alapján kezdtek tanulni a diákok: több szakmai foglalkozáson és kevesebb közismereti órán kell részt venniük. Magyar nyelvből és irodalomból, matematikából és történelemből ugyanannyi órájuk van, mint a gimnazistáknak, informatikából pedig eggyel több, ám továbbra is csak egy idegen nyelvet tanulnak.
Természettudományos órából jóval kevesebb van, mint korábban: a kilencedikesek heti háromszor negyvenöt percben tanulhatnak „komplex természettudományt”, a tizedik évfolyamtól mindössze egy, az adott szakmacsoporthoz leginkább passzoló természettudományos tárgy oktatása kötelező. Ezzel ellentétben hetente legalább 10-12 szakmai foglalkozást tartanak az intézményekben.
Új intézménynév a bizonyítványban, kevesebb közismereti és több szakmai óra, átszabott érettségi − így néz ki a szakgimnáziumi oktatás egy évvel a szakképzés totális átalakítása után. A HVG 2018-as középiskolai rangsorának cikke.
A gyerekek mentális jólléte, az iskolai szorongás csökkentése és a pedagógusok szemléletváltása is kiemelt téma volt a november 12-én megrendezett Boldogságóra Konferencián, amelynek egyik meghívott vendége Kókayné Lányi Marietta köznevelésért felelős államtitkár volt.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint a tervezett források nem elegendők a beígért reformok megvalósításához, ráadásul a költségvetési javaslatról a szakszervezetekkel sem egyeztettek.
Jelentős gazdálkodási problémákat tárt fel a kecskeméti Neumann János Egyetemért Alapítvány új kuratóriuma. A korábbi vezetés többek között 1,25 milliárd forintért vásárolt egy wellnessrészleggel és borospincével ellátott ingatlanegyüttest, de a gépjárműbérlések és a külföldi utazások költségeit is vizsgálják.
Több mint ötven évvel azután, hogy megkezdte jogi tanulmányait a Szegedi Tudományegyetem elődintézményében, Krasznahorkai László Nobel-díjas író ismét visszatért az egyetemre és díszdoktori címet vehetett át.
Levélben fordult a minisztériumhoz a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület, amely bár támogatja a rugalmasabb iskolakezdés bevezetését, több ponton is módosítaná a készülő jogszabálytervezetet.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából.