MSZP: az összes iskola a ma még "alig létező" központba olvad

Az MSZP véleménye szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felállításával és a "feleslegesen központosító...

  • MTI

Az MSZP véleménye szerint a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ felállításával és a "feleslegesen központosító oktatáspolitikával" a Fidesz a korábbinál jóval drágább, de sokkal rosszabb minőségű rendszert hoz létre - írta Kunhalmi Ágnes közleményében.

A párt oktatáspolitikusa emlékeztet: kevesebb mint negyven munkanapon belül, 2013. január 1-jén az összes magyarországi iskola beolvad a ma még "alig létező" Klebelsberg Intézményfenntartó Központba. A szocialisták azonban úgy látják, hogy az új központ felállítása "sehol sem tart".

Az MSZP elnökségi tagja hangsúlyozza, hogy az iskolák átadását szabályzó törvényjavaslat "egy hete került elő", és az általános vitája is csak jövő héten kezdődik. Kunhalmi Ágnes kijelenti: a Fidesz-kormány megállíthatatlanul gyűri maga alá az oktatás szereplőit, lépésről lépésre szakítja el az önálló gondolat, a szabad tanítás, a közös megismerés világától a pedagógusokat és a gyermekeket.

Kevesebb tudás, rosszabb épületek, távoli központi döntések és politikai komisszárok jellemzik majd január 1-jétől a közoktatást, ha egyáltalán sikerül felállítani az új fenntartót a tanév kellős közepén - jelenti ki.

A kormány október 27-én nyújtotta be az Országgyűlésnek a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételét szabályozó törvényjavaslatot. A Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter által jegyzett javaslat megalkotását azzal indokolták, hogy a jogszabályok eddig még nem rendelkeztek arról, hogy a települési önkormányzatok és társulásaik fenntartásában működő köznevelési intézmények, az ott tanuló diákok és az ott dolgozók, továbbá a települési önkormányzatoknál foglalkoztatott, a köznevelés helyi irányítását ellátó közszolgálati tisztviselők hogyan, milyen szabályok alapján kerülnek át az önkormányzati fenntartású köznevelési intézménnyel egy időben az intézményfenntartó központhoz.

A javaslat rögzíti, hogy az érintett intézmények 2013. január 1-jével - beolvadva a Klebelsberg Intézményfenntartó Központba - állami fenntartásba kerülnek.

Hoffmann Rózsa szerdán jelentette be, hogy november 1-jétől kinevezik a tankerületi igazgatókat, amivel újabb fontos állomáshoz érkezik a köznevelési intézmények állami fenntartásba vételének folyamata.

Az Emberi Erőforrások Minisztériumának oktatásért felelős államtitkára közölte: 198 tankerületi igazgatóra tettek javaslatot, közülük közel 170-en még aznap, a többiek pedig a jövő héten kapnak értesítést. Kiemelte: a januártól esedékes változtatásokkal, az intézmények állami fenntartásba vételével nagyobb állami felelősség- és garanciavállalás valósul meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.