Hiába tett kísérleteket a kormányzat az elmúlt években, nagyon úgy tűnik, hogy a munkaadók egyáltalán nem elégedettek a szakképzés jelenlegi helyzetével és irányával. Úgy döntöttek, nem várnak tovább, és saját kezükbe veszik az ügyet, mert komoly gondot okoz, hogy százezres nagyságrendben vannak itthon betöltetlen állások. Ősztől minden megyére kiterjedő eseménysorozatot szervez a munkaadói tömörülés a munkaadók, munkavállalók, iskolák, önkormányzati képviselők bevonásával, hogy megtalálják a probléma gyökerét, és megoldást kínálhassanak rá.
Magyarországon egy ideje elég komoly munkaerőhiány van, például a tavalyi nyár után idén is téma, honnan szereznek dolgozókat a Balaton körüli vendéglátóhelyek a szezonra. Ennek több oka van, de valahol mégis a bérekre vezethető vissza. Az elvándorlás egyik legfőbb oka, hogy nyugaton nem csak többet lehet keresni, de jobb életszínvonalat is biztosít ugyanaz a munkakör. Emiatt aztán a magyar szakképzés komoly gondban van, hiszen teljesen érthető módon a szülők nem szívesen küldik olyan pályára a gyereküket, ami vagy állandó anyagi gondokhoz, vagy az ország elhagyásához vezet.
Erre a problémára sokan keresik a választ, nem tesz másként a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége sem. A hosszú távú terveik között szerepel e probléma megoldására, hogy miután összegyűjtötték a tapasztaltokat, egy konkrét tervet tesznek le a kormány elé a szakképzés átalakításáról. Gablini Gábor, a szervezet alelnöke egy sajtótájékoztatón beszélt a szakképzés jelenlegi helyzetéről, és nagyon úgy tűnt, hogy a munkaadók finoman szólva nincsenek megelégedve a szakképzés minőségével. Az alelnök szerint ugyanis a minőség javulásával a bérek is emelkednének, így ez a probléma megoldásának kulcsa, legalábbis az oktatás felől. Gablini felhívta a figyelmet, hogy ma a szakma már nem csak a fizikai munkát jelenti, így jóval összetettebb, magasabb hozzáadott értékű munkára képes szakembereket kellene képezni.
Annyit kap egy német diák, mint Magyarországon egy diplomás, de nem csak ezért jó a duális képzésük
Az Eduline Németországban járt, hogy kiderítse, tényleg olyan hatékony-e a szakképzés Európa legjelentősebb gazdaságában, mint amilyen jó a híre szerte a világon. Vajon miért járnak bonni és berlini intézményekbe oktatási szakemberek a rendszert tanulmányozni? Sorozatunk első részében azt mutatjuk be, mitől olyan büszke a szakképzésére a német kormány.
Bár a kormány két éve teljesen kicsavarta a szakképzést az akkor már nyilvánvalóan katasztrofálisan működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - és így az Emberi Erőforrások Minisztériuma - kezéből, és átették azt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, nem látszik, hogy bármi pozitív irányba változtt volna. Nem fordult meg az a trend, hogy egyre kevesebben szeretnének szakmát tanulni, ráadásul a szakképzésben tanulók teljesítettek legrosszabban a legutóbbi PISA-teszten. Ha valaki mégis kitanul egy szakmát, és megfelelő ismeretkere tesz szert, sok esetben egyszerűen elhagyja az országot, mert nem elégszik meg az itthoni, sokszor megalázó bérekkel.
A vendéglátásban is elég komoly gond a kivándorlás, hiszen ezek a szakemberek a legkeresettebbek közt vannak egész Európában - erről már Bándoli Attila, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke beszélt. Tóth Istvánné, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége részéről a duális képzésről is beszélt. A német mintára átvett duális rendszer sem hozta eddig a megfelelő eredményeket, aminek oka lehet, hogy hiába kérték, legyen egy üzemek fölötti képzőhely, ahol a leendő szakemberek azokat a munkafolyamatokat is megismerhetik, amiket nem tudnak elsajátítani a képzési helyükön.
Az MGYOSZ a szakmát tanulókat is szeretné elérni, hogy ők is elmondhassák, szerintük mi a probléma a szakképzéssel. Ezt - legalábbis a tájékoztatón ez derült ki - leginkább kommentekben és Facebook-üzenetekben várják.
Nem két lépcsőben, nem idén és nem 25 százalékot emel a kormány. 2027-től átlagosan 21,5 százalékkal emelkedik a nevelést-oktatást segítő dolgozók nettó bére – jelentette be Magyar Péter miniszterelnök a jövő évi költségvetés terveinek ismertetésekor.
„Ma eljött a bosszú napja” - olvasható abban a levélben, melyet több médiaszolgáltató is megkapott október 19-én. Ebben több tucat budapesti és vidéki iskola szerepel, hogy az épületben robbanószerkezetet helyeztek el.
Több budapesti kerületben is szükség volt arra, hogy az átvizsgálás idejére elhelyezzék a diákokat.
Christopher Nolan Csillagok között című filmjében Cooper egy iskolai beszélgetés során szembesül azzal, milyen abszurd következtetésekre juthatunk, ha egyetlen adattal próbálunk leírni valami összetettet. Az iskolában mégis nap mint nap ezt tesszük. Egy számot rendelünk a gyerek teljesítményéhez, majd úgy kezeljük, mintha az a tudásáról is teljes képet adna. Az ötös jó tanulót, a kettes gyengét jelent. A bizonyítvány lezárja a vitát. Ritkán kérdezzük meg, mit mond valójában az osztályzat, és mit takar el. Vélemény
Korszerű tanulási tereket, a pedagógusok és az oktatást segítő dolgozók bérezésének javítását, az egyetemi bérkülönbségek csökkentését, valamint az ifjúságpolitikára fordított keret megduplázását is ígéri Lannert Judit. A 2027-es költségvetésben az oktatási egyenlőtlenségek mérséklésére és a diákok jóllétének javítására helyeznék a hangsúlyt.
A Tisza egyik legfontosabb kampányígérete szerint még idén jött volna az emelés, ami végül 2027-ben teljesül.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Vajdasági és erdélyi iskolákat is érintett a bombafenyegetés.
Mutatjuk az új dátumot.
