Most már biztos: vége a TÉR-nek
A miniszterelnök közösségi oldalán jelentette be a kormány új döntését.
MTI / Németh György
Magyarországon egy ideje elég komoly munkaerőhiány van, például a tavalyi nyár után idén is téma, honnan szereznek dolgozókat a Balaton körüli vendéglátóhelyek a szezonra. Ennek több oka van, de valahol mégis a bérekre vezethető vissza. Az elvándorlás egyik legfőbb oka, hogy nyugaton nem csak többet lehet keresni, de jobb életszínvonalat is biztosít ugyanaz a munkakör. Emiatt aztán a magyar szakképzés komoly gondban van, hiszen teljesen érthető módon a szülők nem szívesen küldik olyan pályára a gyereküket, ami vagy állandó anyagi gondokhoz, vagy az ország elhagyásához vezet.
Erre a problémára sokan keresik a választ, nem tesz másként a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége sem. A hosszú távú terveik között szerepel e probléma megoldására, hogy miután összegyűjtötték a tapasztaltokat, egy konkrét tervet tesznek le a kormány elé a szakképzés átalakításáról. Gablini Gábor, a szervezet alelnöke egy sajtótájékoztatón beszélt a szakképzés jelenlegi helyzetéről, és nagyon úgy tűnt, hogy a munkaadók finoman szólva nincsenek megelégedve a szakképzés minőségével. Az alelnök szerint ugyanis a minőség javulásával a bérek is emelkednének, így ez a probléma megoldásának kulcsa, legalábbis az oktatás felől. Gablini felhívta a figyelmet, hogy ma a szakma már nem csak a fizikai munkát jelenti, így jóval összetettebb, magasabb hozzáadott értékű munkára képes szakembereket kellene képezni.
Annyit kap egy német diák, mint Magyarországon egy diplomás, de nem csak ezért jó a duális képzésük
Az Eduline Németországban járt, hogy kiderítse, tényleg olyan hatékony-e a szakképzés Európa legjelentősebb gazdaságában, mint amilyen jó a híre szerte a világon. Vajon miért járnak bonni és berlini intézményekbe oktatási szakemberek a rendszert tanulmányozni? Sorozatunk első részében azt mutatjuk be, mitől olyan büszke a szakképzésére a német kormány.
Bár a kormány két éve teljesen kicsavarta a szakképzést az akkor már nyilvánvalóan katasztrofálisan működő Klebelsberg Intézményfenntartó Központ - és így az Emberi Erőforrások Minisztériuma - kezéből, és átették azt a Nemzetgazdasági Minisztériumhoz, nem látszik, hogy bármi pozitív irányba változtt volna. Nem fordult meg az a trend, hogy egyre kevesebben szeretnének szakmát tanulni, ráadásul a szakképzésben tanulók teljesítettek legrosszabban a legutóbbi PISA-teszten. Ha valaki mégis kitanul egy szakmát, és megfelelő ismeretkere tesz szert, sok esetben egyszerűen elhagyja az országot, mert nem elégszik meg az itthoni, sokszor megalázó bérekkel.
A vendéglátásban is elég komoly gond a kivándorlás, hiszen ezek a szakemberek a legkeresettebbek közt vannak egész Európában - erről már Bándoli Attila, a Turisztikai és Vendéglátó Munkaadók Országos Szövetségének elnöke beszélt. Tóth Istvánné, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége részéről a duális képzésről is beszélt. A német mintára átvett duális rendszer sem hozta eddig a megfelelő eredményeket, aminek oka lehet, hogy hiába kérték, legyen egy üzemek fölötti képzőhely, ahol a leendő szakemberek azokat a munkafolyamatokat is megismerhetik, amiket nem tudnak elsajátítani a képzési helyükön.
Az MGYOSZ a szakmát tanulókat is szeretné elérni, hogy ők is elmondhassák, szerintük mi a probléma a szakképzéssel. Ezt - legalábbis a tájékoztatón ez derült ki - leginkább kommentekben és Facebook-üzenetekben várják.
