Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) a fejlesztő iskolák...
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) a fejlesztő iskolák megszűnésétől tart az új köznevelési törvényhez benyújtott egyik módosító indítvány miatt. A szervezet állásfoglalásában kifejtette: jelenleg Magyarországon a súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek képzési kötelezettek, minimum heti 20 órában kell fejleszteni őket.
A köznevelésről szóló törvénytervezethez nemrég benyújtott módosító indítvány azonban eltörölné a kötelező 20 órát, és szakértői bizottságra bízná a fejlesztés időtartamának megállapítását - írták. Hozzátették: ha szakértői bizottságokra bízzák a döntést, az a tapasztalataik alapján azt jelenti majd, hogy a bizottságok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket egy-egy intézmény teljesíteni tud, és nem azt, ami a gyermek számára jó és szükséges.
"Szakmai nonszensznek" tűnik az is, hogy a szakértői bizottság egyetlen látogatás alapján képes lenne bármit is megállapítani a gyermek képességeivel kapcsolatban - mutattak rá.
Mint kifejtették, a heti 20 óra fejlesztés nem emészt fel milliárdokat, de biztosítja a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára a tankötelezettség teljesítésének lehetőségét és az oktatáshoz való alkotmányos alapjog érvényesülését. A tankötelezettség teljesítése a számukra kidolgozott pedagógiai program mellett nem terheli, nem is terhelheti túl a tanulókat, hiszen olyan elemi ismereteket ad, képességek erősítését, készségek fejlesztését szolgálja, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi élethez. A 20 órában a fejlesztésre való felkészülés, a pihenőidő és a játék is benne van - közölték.
Megjegyezték: az intézmények egy része a heti 20 órás fejlesztést sem teljesítette: az infrastruktúra hiányosságai mellett azzal érvelnek, hogy egy súlyosan, halmozottan sérült ember nem visel el 20 órás foglalkozást, "ennél kevesebb is elég neki".
Kitértek arra is, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek képzési kötelezettségének megállapításáért egy egész évtizedet kellett küzdenie a civil szervezeteknek, végül 2006-ban vezették be 2010. szeptember 1-i hatálybalépéssel. Az érintett emberek ekkor kerültek ki a semmilyen más uniós tagállamban már nem létező "képezhetetlen" kategóriából.
Jogászok, közgazdászok, orvosok és katonai vezetők is helyet kaptak a Tisza-kormányban. A kabinetben erős a jogi és gazdasági háttér, de több tárcát kifejezetten az adott szakterület ismert szereplői vezethetnek majd. A leendő miniszterek között találni egyetemi dékánt, ortopéd sebészt, volt vezérkari főnököt és nemzetközi vállalatvezetőt is.
Még a tanévkezdés előtt folyósítanák a rászoruló családoknak a 100 ezer forintos iskolakezdési támogatást – erősítette meg Kátai-Németh Vilmos, a kedden kinevezett szociális- és családügyi miniszter a parlamenti bizottsági meghallgatásán.
Több mint száz oktató, kutató és egyetemi dolgozó írta alá a Budapesti Corvinus Egyetem szakszervezetének állásfoglalását, amely szerint a modellváltás súlyos károkat okozott az intézménynek. A dokumentumban az egyetemi autonómia helyreállítását, a KEKVA-rendszer megszüntetését és a szenátus újraválasztását követelik.
Lannert Judit oktatásügyi miniszter szerint az oktatás megújításának egyik iránya a mesterséges intelligencia beépítése lesz a rendszerbe.
Kilenc szakszervezet – az FDSZ-BME, az FDSZ-BCE, az FDSZ-MKE, az FDSZ-MOME, az FDSZ-PTE-SZD, az MZTSZ-Zeneakadémia, a TDDSZ PTE, a TDDSZ Kutatóhálózatok és a PSZ – közös kiáltványban fogalmazta meg a felsőoktatás kultúraváltásához szükséges elvi kereteket. A kezdeményezés célja, hogy alapot teremtsen a mögöttes szakpolitikai tartalom közös újragondolásához.
Az oktatás szinte teljes területéért Lannert Judit felel majd a frissen megjelent kormányrendelet alapján. A közneveléstől a felsőoktatáson és a felnőttképzésen át rálátása lesz a szakképzésre, valamint a gyermek- és ifjúságpolitikára is.
A politikus szerint a projekt jól példázza azt a „hatalmi gőgöt és arroganciát”, amely a Fidesz-kormány működését jellemezte. Azt ígérte, hogy a Tisza-kormány felülvizsgálja a beruházást, és egyeztetni fog Józsefváros önkormányzatával is.
