Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) a fejlesztő iskolák...
Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) a fejlesztő iskolák megszűnésétől tart az új köznevelési törvényhez benyújtott egyik módosító indítvány miatt. A szervezet állásfoglalásában kifejtette: jelenleg Magyarországon a súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek képzési kötelezettek, minimum heti 20 órában kell fejleszteni őket.
A köznevelésről szóló törvénytervezethez nemrég benyújtott módosító indítvány azonban eltörölné a kötelező 20 órát, és szakértői bizottságra bízná a fejlesztés időtartamának megállapítását - írták. Hozzátették: ha szakértői bizottságokra bízzák a döntést, az a tapasztalataik alapján azt jelenti majd, hogy a bizottságok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket egy-egy intézmény teljesíteni tud, és nem azt, ami a gyermek számára jó és szükséges.
"Szakmai nonszensznek" tűnik az is, hogy a szakértői bizottság egyetlen látogatás alapján képes lenne bármit is megállapítani a gyermek képességeivel kapcsolatban - mutattak rá.
Mint kifejtették, a heti 20 óra fejlesztés nem emészt fel milliárdokat, de biztosítja a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára a tankötelezettség teljesítésének lehetőségét és az oktatáshoz való alkotmányos alapjog érvényesülését. A tankötelezettség teljesítése a számukra kidolgozott pedagógiai program mellett nem terheli, nem is terhelheti túl a tanulókat, hiszen olyan elemi ismereteket ad, képességek erősítését, készségek fejlesztését szolgálja, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi élethez. A 20 órában a fejlesztésre való felkészülés, a pihenőidő és a játék is benne van - közölték.
Megjegyezték: az intézmények egy része a heti 20 órás fejlesztést sem teljesítette: az infrastruktúra hiányosságai mellett azzal érvelnek, hogy egy súlyosan, halmozottan sérült ember nem visel el 20 órás foglalkozást, "ennél kevesebb is elég neki".
Kitértek arra is, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek képzési kötelezettségének megállapításáért egy egész évtizedet kellett küzdenie a civil szervezeteknek, végül 2006-ban vezették be 2010. szeptember 1-i hatálybalépéssel. Az érintett emberek ekkor kerültek ki a semmilyen más uniós tagállamban már nem létező "képezhetetlen" kategóriából.
35 perces tanórák, kevesebb házi feladat és hosszabb szünetek jöhetnek alsó tagozatban. Az oktatási tárca javaslatcsomagot küldött az iskoláknak, amely többek között rugalmasabb óraszervezést, mindennapos mesét, több mozgást és iskolán kívüli programot, illetve a délutáni foglalkozások átalakítását is tartalmazza. Az ajánlások mellé konkrét intézményi teendőket is meghatároztak.
Megtartotta első ülését az Óvodai Szakmai Egyeztető Fórum, ahol többek között szóba került a rugalmas tankötelezettség bevezetése, az óvodai nevelőket érintő kérdések, a digitális adminisztráció és az extrém időjárási helyzetek kezelése is.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Élesen reagált Ádám Zoltán, a Corvinus korábban elbocsátott oktatója arra, hogy Szabó Lajos György oktatási rektorhelyettes a tanév végével lemond posztjáról és távozik az egyetemről. Ádám szerint Szabó az egyetemvezetés egyik „legkompromittáltabb” tagja volt, és úgy véli, távozása összefügghet azzal, hogy a Corvinus vezetése már a KEKVA-rendszer utáni időszakra készül.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
A Momentum Mozgalom egy diákoknak szánt állami lakásügynökség létrehozását kezdeményezné a Tisza-kormánynál, amely közvetítőként lépne be a hallgatók és a lakástulajdonosok közé, hogy a hallgatók akár 30 százalékkal olcsóbb albérletekhez juthassanak, biztosítva legyen számukra a kauciómentes lakásbérlés és az ingyenes közjegyzői hitelesítés is.
