Az Értelmi Fogyatékossággal Élők és Segítőik Országos Érdekvédelmi Szövetsége (ÉFOSZ) a fejlesztő iskolák megszűnésétől tart az új köznevelési törvényhez benyújtott egyik módosító indítvány miatt. A szervezet állásfoglalásában kifejtette: jelenleg Magyarországon a súlyosan, halmozottan fogyatékos emberek képzési kötelezettek, minimum heti 20 órában kell fejleszteni őket.
A köznevelésről szóló törvénytervezethez nemrég benyújtott módosító indítvány azonban eltörölné a kötelező 20 órát, és szakértői bizottságra bízná a fejlesztés időtartamának megállapítását - írták. Hozzátették: ha szakértői bizottságokra bízzák a döntést, az a tapasztalataik alapján azt jelenti majd, hogy a bizottságok olyan ajánlásokat fogalmaznak meg, amelyeket egy-egy intézmény teljesíteni tud, és nem azt, ami a gyermek számára jó és szükséges.
"Szakmai nonszensznek" tűnik az is, hogy a szakértői bizottság egyetlen látogatás alapján képes lenne bármit is megállapítani a gyermek képességeivel kapcsolatban - mutattak rá.
Mint kifejtették, a heti 20 óra fejlesztés nem emészt fel milliárdokat, de biztosítja a súlyosan, halmozottan sérült gyermekek számára a tankötelezettség teljesítésének lehetőségét és az oktatáshoz való alkotmányos alapjog érvényesülését. A tankötelezettség teljesítése a számukra kidolgozott pedagógiai program mellett nem terheli, nem is terhelheti túl a tanulókat, hiszen olyan elemi ismereteket ad, képességek erősítését, készségek fejlesztését szolgálja, amelyek elengedhetetlenek a mindennapi élethez. A 20 órában a fejlesztésre való felkészülés, a pihenőidő és a játék is benne van - közölték.
Megjegyezték: az intézmények egy része a heti 20 órás fejlesztést sem teljesítette: az infrastruktúra hiányosságai mellett azzal érvelnek, hogy egy súlyosan, halmozottan sérült ember nem visel el 20 órás foglalkozást, "ennél kevesebb is elég neki".
Kitértek arra is, hogy a súlyosan, halmozottan fogyatékos gyerekek képzési kötelezettségének megállapításáért egy egész évtizedet kellett küzdenie a civil szervezeteknek, végül 2006-ban vezették be 2010. szeptember 1-i hatálybalépéssel. Az érintett emberek ekkor kerültek ki a semmilyen más uniós tagállamban már nem létező "képezhetetlen" kategóriából.
