Kósa Lajos szerint az oktatás átalakításának egy lényeges eleme csak most jön

Az ATV-ben volt vendég Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki elmondta, az oktatási rendszer átalakítása még mindig tart. Szerinte nincs olyan rendszer, ami mindenkinek jó, ebben pedig a szakszervezeti elnök is egyetértett vele. De csak ebben.

  • Eduline
Youtube

Kósa szerint soha nem látott mértékben emelkedik a pedagógusok bére, amit a Klik létrehozása előzött meg, de a reform utolsó része még csak ezután jön.

A frakcióvezető az integrált oktatást tette felelőssé azért, mert szerinte zárványok jönnek létre az oktatásban, ami konzerválja a társadalmi különbségeket. Ezeket változtatnák meg a következőkben, az eddig szerinte dogmaként kezelt integrált oktatás átalakítása a következő nagy lépés. Bár az némileg érthetetlen, hogy miért az integrált oktatást hibáztatja a szegregáció kialakulásáért.

Az oktatás átlagát nézve jelenleg az eredmény nem jó – ismerte el, de szerinte a „zárványok, szegregátumok” húzzák le a tanulók eredményét például a PISA-teszteken.

Mendrey László, a PDSZ elnöke az Esti Start című műsorban úgy reagált a frakcióvezető szavaira, hogy Kósa egy másik univerzumban él, mivel amiket mondott, azokat cáfolja minden kutatás, és az a 13 ezer aláíró, akik támogatják a Herman nyílt levelét.

Mendrey szerint önellentmondásba került Kósa az integrált oktatás kérdésében is. Az elnök szerint ezt az átalakítást most kéne abbahagyni, mert még van visszaút.

A teljes beszélgetés itt nézhető meg:

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.