Kósa Lajos szerint az oktatás átalakításának egy lényeges eleme csak most jön

Az ATV-ben volt vendég Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki elmondta, az oktatási rendszer átalakítása még mindig tart. Szerinte nincs olyan rendszer, ami mindenkinek jó, ebben pedig a szakszervezeti elnök is egyetértett vele. De csak ebben.

  • Eduline
Youtube

Kósa szerint soha nem látott mértékben emelkedik a pedagógusok bére, amit a Klik létrehozása előzött meg, de a reform utolsó része még csak ezután jön.

A frakcióvezető az integrált oktatást tette felelőssé azért, mert szerinte zárványok jönnek létre az oktatásban, ami konzerválja a társadalmi különbségeket. Ezeket változtatnák meg a következőkben, az eddig szerinte dogmaként kezelt integrált oktatás átalakítása a következő nagy lépés. Bár az némileg érthetetlen, hogy miért az integrált oktatást hibáztatja a szegregáció kialakulásáért.

Az oktatás átlagát nézve jelenleg az eredmény nem jó – ismerte el, de szerinte a „zárványok, szegregátumok” húzzák le a tanulók eredményét például a PISA-teszteken.

Mendrey László, a PDSZ elnöke az Esti Start című műsorban úgy reagált a frakcióvezető szavaira, hogy Kósa egy másik univerzumban él, mivel amiket mondott, azokat cáfolja minden kutatás, és az a 13 ezer aláíró, akik támogatják a Herman nyílt levelét.

Mendrey szerint önellentmondásba került Kósa az integrált oktatás kérdésében is. Az elnök szerint ezt az átalakítást most kéne abbahagyni, mert még van visszaút.

A teljes beszélgetés itt nézhető meg:

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.