Az ATV-ben volt vendég Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki elmondta, az oktatási rendszer átalakítása még mindig tart. Szerinte nincs olyan rendszer, ami mindenkinek jó, ebben pedig a szakszervezeti elnök is egyetértett vele. De csak ebben.
Kósa szerint soha nem látott mértékben emelkedik a pedagógusok bére, amit a Klik létrehozása előzött meg, de a reform utolsó része még csak ezután jön.
A frakcióvezető az integrált oktatást tette felelőssé azért, mert szerinte zárványok jönnek létre az oktatásban, ami konzerválja a társadalmi különbségeket. Ezeket változtatnák meg a következőkben, az eddig szerinte dogmaként kezelt integrált oktatás átalakítása a következő nagy lépés. Bár az némileg érthetetlen, hogy miért az integrált oktatást hibáztatja a szegregáció kialakulásáért.
Az oktatás átlagát nézve jelenleg az eredmény nem jó – ismerte el, de szerinte a „zárványok, szegregátumok” húzzák le a tanulók eredményét például a PISA-teszteken.
Mendrey László, a PDSZ elnöke az Esti Start című műsorban úgy reagált a frakcióvezető szavaira, hogy Kósa egy másik univerzumban él, mivel amiket mondott, azokat cáfolja minden kutatás, és az a 13 ezer aláíró, akik támogatják a Herman nyílt levelét.
Mendrey szerint önellentmondásba került Kósa az integrált oktatás kérdésében is. Az elnök szerint ezt az átalakítást most kéne abbahagyni, mert még van visszaút.
A teljes beszélgetés itt nézhető meg:
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
