Az ATV-ben volt vendég Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője, aki elmondta, az oktatási rendszer átalakítása még mindig tart. Szerinte nincs olyan rendszer, ami mindenkinek jó, ebben pedig a szakszervezeti elnök is egyetértett vele. De csak ebben.
Kósa szerint soha nem látott mértékben emelkedik a pedagógusok bére, amit a Klik létrehozása előzött meg, de a reform utolsó része még csak ezután jön.
A frakcióvezető az integrált oktatást tette felelőssé azért, mert szerinte zárványok jönnek létre az oktatásban, ami konzerválja a társadalmi különbségeket. Ezeket változtatnák meg a következőkben, az eddig szerinte dogmaként kezelt integrált oktatás átalakítása a következő nagy lépés. Bár az némileg érthetetlen, hogy miért az integrált oktatást hibáztatja a szegregáció kialakulásáért.
Az oktatás átlagát nézve jelenleg az eredmény nem jó – ismerte el, de szerinte a „zárványok, szegregátumok” húzzák le a tanulók eredményét például a PISA-teszteken.
Mendrey László, a PDSZ elnöke az Esti Start című műsorban úgy reagált a frakcióvezető szavaira, hogy Kósa egy másik univerzumban él, mivel amiket mondott, azokat cáfolja minden kutatás, és az a 13 ezer aláíró, akik támogatják a Herman nyílt levelét.
Mendrey szerint önellentmondásba került Kósa az integrált oktatás kérdésében is. Az elnök szerint ezt az átalakítást most kéne abbahagyni, mert még van visszaút.
A teljes beszélgetés itt nézhető meg:
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
