Kompetenciateszt alapján dőlhet el a jövőben, hogy az általános iskolás diákok hol folytathatják a tanulmányaikat - írta csütörtöki számában a Magyar Nemzet.
Jelentős kihívás az oktatási rendszer számára, hogy a munkaerőpiac szempontjából nem megfelelők az arányok az iskolatípusok között – olvasható a Magyar Nemzet birtokába került szakképzési koncepcióban, amely a szakképzés jelentőségének és vonzerejének visszaállítását és a képzés minőségének emelését célozza.
Az anyag szerint a gazdasági igényekkel harmonizáló beiskolázási struktúrát kell kialakítani, ehhez pedig több megfelelően képzett szakmunkásra és technikusra van szükség, mint amennyit a jelenlegi oktatási rendszer képez.
A beiskolázási arányok megváltoztatását a koncepció szerint a gimnáziumi képzés minőségének megtartása is indokolttá teszi, ugyanis mint írják, jelenleg 2,5-es átlaggal is be lehet kerülni ebbe az intézménytípusba, csakhogy ennél a szintnél nem várható a felsőoktatásba való továbblépés. Márpedig – ahogy azt korábban Czomba Sándor képzési államtitkár is egyértelművé tette – a gimnáziumok feladata elsősorban a felkészítés a felsőoktatási tanulmányokra.
Mindebből az következik, hogy ha direkt férőhelycsökkentő intézkedéseket nem is hoz a kormány a gimnáziumokban, a mostaninál szigorúbb bejutási követelmények meghatározásával elérhető, hogy a többség inkább a szakképzésbe kerüljön be. Az anyag ezzel összefüggésben egy konkrét intézkedést is említ a tervek között: pályaorientációs tanácsadással egybekötött képesség- és tudásmérést vezetnének be az általános iskolások körében, és ennek a meghatározott szinten történő teljesítéséhez kötnék a megfelelő középiskola-típusba való bejutást. A mérést a hetedik évfolyam végén – kilencosztályos általános iskola bevezetése esetén pedig nyolcadik végén – végeznék el.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Szerdán reggel 8 órakor kezdődik a közép- és emelt szintű franciaérettségi. Mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat a vizsgáról, a pontozásról, a feladattípusokról és a szóbeliről. A franciaérettségi nap szakmai támogatását köszönjük a Budapesti Francia Intézetnek.
A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.
A Jászai Mari-díjas színészre megemlékezett alma matere, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem is. Egy korábbi videót osztottak meg róla, amelyben a vasúttanszéki folyosókon sétálva mesél az egyetemi éveiről, kedvenc tantárgyairól és egy rosszul sikerült vizsgájáról.
A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.
Évekig bántalmazta a gondjaira bízott gyerekeket egy tatabányai nevelőszülő, de ez csak azután derült ki, hogy az egyik gyerek elkerült tőle, és beszélni kezdett.
Sok diák már tizedik osztály után nem tanul fizikát, a középiskolák pedig inkább a felvételi pontszám maximalizálására készítenek fel, mint a valódi tudás megszerzésére – mondta Dr. Tevesz Gábor, a BME Villamosmérnöki és Informatikai Karának címzetes egyetemi tanára az Eduline-nak, akivel a közép-és emelt szintű fizikaérettségi kapcsán beszélgettünk.
