Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Mulasztásokat és jogsértő gyakorlatokat tárt fel az alapvető jogok biztosa a sajátos nevelési igényű tanulók oktatáshoz való hozzáférésében. Székely László az emberi erőforrások miniszteréhez és a Klebelsberg Központ elnökéhez fordult.

Az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közleményében az ombudsmani vizsgálat megállapításai közül kiemelte a szakemberhiányt, az iskolába jutás ellehetetlenülését és azt, hogy "kézbesítőnek" kérték meg a szülőket.
A Székely Lászlóhoz forduló szülők sérelmezték, hogy sajátos nevelési igényű gyermekeik nem kapták meg a szakértői bizottság szakvéleményében meghatározott fejlesztő nevelést, oktatást.
Az alapvető jogok biztosának vizsgálatait összegző jelentés kiindulásként rögzíti: a sajátos nevelési igényű diáknak joga van ahhoz, hogy különleges bánásmód keretében, állapotának megfelelő pedagógiai ellátásban részesüljön, amit a szakvéleményben foglaltak szerint kell biztosítani.
Az ombudsman öt panaszügyből kettőben feltárta, hogy a sajátos nevelési igényű, integrált oktatásra jogosult tanulók a szakemberek, vagyis logopédus, pszichológus hiánya miatt nem jutottak hozzá a szakvélemény szerinti ellátáshoz. Megállapította, hogy ez sérti az érintett gyermekek jogát a védelemhez és a gondoskodáshoz.
Olyan szülő is volt, akit közreműködésre kértek: juttassa el a szakértői bizottság szakértői véleményét a tanuló iskolájába. Ez a biztos szerint komoly aggályokat vet fel, ugyanis lehetséges, hogy a dokumentum nem vagy nem időben jut el a címzetthez.
Székely László jelentése kitér arra, hogy két esetben is akadályozott volt a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő diákok eljutása a szakértői véleményben kijelölt iskolába.
Kiemelte, hogy az intézménynek kötelessége felvenni a tanulót; az iskola fenntartójának feladata az utaztatás megszervezése és költségeinek viselése. Súlyos problémának nevezte, hogy a fenntartóknak nincsenek meg a szükséges forrásaik.
Az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a hiányzó feltételek egyaránt sértik az oktatáshoz való jogot, valamint az esélyegyenlőség és a gyermekek legjobb érdekének megfelelő eljárás elvét.
Az ombudsman az emberi erőforrások miniszteréhez fordult, azt kezdeményezve, hogy tegye meg a problémák megoldásához szükséges intézkedéseket. Felkérte továbbá a Klebelsberg Központ elnökét: oldja meg, hogy valamennyi sajátos nevelési igényű gyermek megkapja a szakértői véleményben rögzített ellátást. Kezdeményezte továbbá, hogy a szakértői bizottságok a szakértői véleményeket minden esetben közvetlenül küldjék meg a kijelölt köznevelési intézményeknek - olvasható a közleményben.
Siralmas a helyzet, súlyos gondok vannak az SNI-s gyerekek óvodai nevelésében
Az ombudsman szerint jogszabályi hiányosságok, szakemberhiány és a nem megfelelő tájékoztatás együttesen okoz nehézséget a speciális nevelési igényű gyerekek integrált óvodai nevelésében. A hazai köznevelés rendszerében nem érvényesül az a követelmény, hogy a sajátos nevelési igényű, fogyatékossággal élő óvodásokat inkluzív, befogadó, tehát az ő különleges igényeik szerint neveljék - állapította meg az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Ezeket a feladatokat kapták közép- és emelt szinten az angolból érettségizők.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).