"Igyekezett kioktatni, lejáratni, fölényeskedni" - kommentben védte meg diákját a magyartanár
"Kálló Dániel a magyarórán azt tanulta, hogy a vita során hallgassuk meg a másik fél véleményét, ne vágjunk a szavába, nem a hangerő, hanem az érvek számítanak" - így reagált a Független Diákparlament szóvivőjének magyartanára a diákot kérdező Echo TV-s műsorvezető viselkedésére.
Eduline
Eduline
A 444.hu által összeállított videóban többek között az a jelenet is szerepel, amelyben Kalló Dávid, a Független Diákparlanent szóvivőjő oktatási kérdésekről próbál beszélni az Echo TV-ben, Velkovics Vilmos riporter viszont felhívásuk egyik mondatának elemzésére szólítja fel újra és újra. Sőt kijelenti, hogy egy felhívást sem tudnak megfogalmazni, és hogy azért akarnak kevesebbet tanulni, hogy többet bulizzanak és videojátékozzanak.
Később a 444-re kommentet írt Forgács Éva, Kálló Dániel magyartanára, a Scheiber Sándor Gimnázium tanára.
Kálló Dániel magyartanáraként büszkén állíthatom: a diák tisztában van az alannyal és az állítmánnyal, jól elemez mondatokat, kiválóan fogalmaz és kreatívan old meg nyelvtani és irodalmi feladatokat. Kicsit csodálkozom, hogy az Echo TV újságírója a középiskolai tüntetés egyik szóvivőjét mondatelemzésre szólította fel, ahelyett, hogy az oktatással kapcsolatos véleményéről kérdezte volna. Kálló Dániel a magyarórán azt tanulta, hogy a vita során hallgassuk meg a másik fél véleményét, ne vágjunk a szavába, nem a hangerő, hanem az érvek számítanak. Az Echo TV műsorvezetője agresszivitásával bemutatta, hogyan nem szabad egy újságírónak viselkednie. A pártatlanság látszatát sem próbálta meg fenntartani, egy középiskolás diák véleményének megismerése helyett igyekezett kioktatni, lejáratni, fölényeskedni (ki tudja, miért?), egy percig sem volt kíváncsi interjúalanya válaszára. Látható volt, hogy a gimnazistát meglepte ez a stílus, szerencsére az iskolában nem ehhez, hanem a kulturált kommunikációhoz szokott. Remélem, az Echo TV riporteréhez hasonló »médiamunkások« erről nem fogják leszoktatni.”
Orbán Viktor várhatóan nem áll ki nyilvános vitára a Független Diákparlamenttel, erről Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője beszélt szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján. A két héttel ezelőtti diáktüntetés szervezői azt közölték, ők személyesen a miniszterelnöktől várnak választ. Ahogy arról korábban beszámoltunk, a Független Diákparlament nyilvános vitára hívta Orbán Viktort, akinek február 7-ig kell választ adnia.
Nemcsak abban vannak jelentős különbségek az egyetemek között, hogy hány kollégiumi férőhely jut a hallgatókra, a térítési díj összege sem egységes. Míg a BME-n 100 újonnan felvett egyetemistára 76 férőhely jut, a BGE-n mindössze 16, a legolcsóbb havi kollégiumi díjak pedig 9300 és 25 500 forint között mozognak a vizsgált intézményekben. Megnéztük, hol mekkora a kollégiumi kapacitás, mennyit kell fizetni, és mi alapján dől el, hogy ki költözhet be.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Fokozatosan alakítaná át a tankerületi rendszert a kormány, miközben megszüntetné annak politikai jellegét – többek között erről beszélt első televíziós interjújában Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
