Egyre több intézmény kerül egyházi fenntartásba a Klik gondjai miatt. Az elmúlt években rohamosan nőtt az egyházi iskolák száma, ám ha ez a trend folytatódik, akkor a központosítás teljesen értelmetlenné válik: a jó tanulók mehetnek az egyházi iskolákba, a leszakadók meg maradnak az államiban.
Gyöngyöstarjánban kikapcsolták hétvégén a gázt a helyi általános iskolában, mert a Klik nem fizette a számlát. A központ később azt a magyarázatot adta, hogy a szolgáltató nem jelezte előre a tartozást. Ez már akkor is furcsa magyarázatnak tűnt, hiszen a Klik sem tagadta, hogy bizony nem fizetett, de később a szolgáltató azt mondta, decemberben igenis szóltak, mi várható.
Nem csoda tehát, hogy a település polgármestere a hvg.hu-nak már arról beszélt, felmerült a szülőkben, az iskolát az egyház fenntartásába kéne adni.
Arról már írtunk, hogy rengeteg iskola próbál szabadulni a Kliktől, ám ez teljesen alig lehetséges. Az önkormányzat visszaveheti a finanszírozást, de akkor sem szólhat bele az intézmény ügyeibe, legfeljebb nyugodt lehet afelől, hogy tényleg az iskola kapja meg a pénzt, amit amúgy a Kliknek fizetnének be.
Egyetlen út a teljes szakításra az egyházi fenntartás. Az egyházi iskolák bőkezű támogatást kapnak, így jellemzően magasabb szintű oktatást tudnak biztosítani, mint az államiak. Ráadásul a központosításból adódó problémák – krétahiány, törött ablak javítása hetekig vagy épp a kiegyenlítetlen számlák – sem jelentkeznek. Sőt, a szabad tankönyvválasztás miatt nem kell használniuk a sokszor rossz minőségű könyveket.
Ennek lehet eredménye, hogy az előző kormányzati ciklus alatt 50 százalékkal növekedett az egyházi fenntartású iskolák száma. A Magyar Katolikus Egyház már nagyjából 500 intézményt tart fent, a Magyarországi Református Egyház pedig 200-250-et. A gyöngyöstarjáni esetből is az következhet, hogy a folyamatnak még nincs vége.
Csakhogy az egyházi intézmények nem kötelesek bárkit felvenni. Így nyugodtan válogathatnak a problémamentes, jó képességű, tehetséges diákok közül. Ez azt jelenti, hogy a kevésbé tehetősek, kevésbé tehetségesek számára maradnak a fogyatkozó számú, súlyos és alapvető gondokkal küzdő klikes iskolák. Ez pedig pont a Klik létrehozásának kormányzati indoklásának mond ellent, ami úgy hangzott, meg kell szüntetni a települések közti különbségeket az oktatás terén. A szegregáció mai okairól itt írtunk.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Több ígéretet is kaptak a Nemzeti Közszolgálati Egyetem hallgatói, akiket Katz Sándor felsőoktatásért felelős államtitkár hívott egyeztetésre a minisztériumba a tanárképzés megszüntetése miatt.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Több, mint tizenegy éve mondja, mit kellene csinálni, és most eljött az ideje, hogy ne csak beszéljen róla, hanem tegyen is érte - mondta Pilz Olivér, akit a miskolci tankerület élére neveztek ki.
