Gimnáziumi és általános iskola osztályokkal is rendelkező iskolákat soroltak át a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozó szakképzési centrumokhoz már júliustól. A 11 érintett suli közül van, ahol a gyerekek mindössze negyede jár szakképzésre. Az igazgatók sem tudták megmondani, mi lesz így az iskolákkal, mivel a rendelet kihirdetése előtt nem sokkal értesítették őket.
A múlt heti Magyar Közlönyben megjelent kormányrendelet-módosítás szerint 11 középiskola kerül át idén július 1-ével a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól a helyi szakképzési centrumhoz.
Az intézményekben közös, hogy többcélú iskolák –közös igazgatású vagy összetett intézmények -, tehát a szakközepes (ősztől már szakgimnáziumi) vagy szakképzős (ősztől szakközepes) osztályokon kívül általános iskolai vagy gimnáziumi osztályok is működnek bennük.
Ez azért fontos, mert a szakképzés már a Nemzetgazdasági Minisztérium alá tartozik, és nem az Emberi Erőforrások Minisztériuma által működtetett Klikhez. Az iskolák valószínűleg azért maradhattak az átalakítás után a Klik fenntartásában, mert a diákok többsége nem a szakközép vagy szakiskolai képzésre iratkozott be.
| Az átsorolt intézmények |
Szent László Gimnázium és Közgazdasági Szakközépiskola Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola Kossuth Lajos Gimnázium és Szakképző Iskola Trefort Ágoston Szakképző Tagiskolája Budai Középiskola Fejér Megyei Vajda János Gimnázium és Szakközépiskola Bolyai János Általános Iskola, Informatikai és Közgazdasági Szakközépiskola Berettyóújfalui Arany János Gimnázium Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola Százhalombattai Széchenyi István Szakközépiskola és Gimnázium Tinódi Sebestyén Gimnázium és Idegenforgalmi, Vendéglátói Szakképző Iskola |
Tudunk olyan iskoláról a felsoroltak közül, ahol egészen elenyésző arányban tanulnak szakmát, a diákok túlnyomó többsége a gimnáziumi osztályokba jár.
Egy általunk megkérdezett igazgató éppen ezért nem érti, miért kerültek más fenntartás alá, de legjobban az lepte meg, hogy ők is csak a rendelet kihirdetése előtt nem sokkal tudták meg, mit tervez a kormány.
Kerestük az ügyben a Klik sajtóosztályát, mivel szerettük volna megtudni, mi volt az oka az átszervezésnek, és hogy mi lesz ennek a következménye. Hiába kaptunk ígéretet a válaszra, az a cikk megjelenéséig nem érkezett meg.
Korábban botrányok sorát okozta, hogy összetett iskolák kerültek át az NGM-hez. A tárcának ugyanis nem kötelező a szakképzésen kívül más feladatot ellátni, ezért az ilyen iskolákban található gimnáziumi osztályok veszélybe kerültek, bár több esetben a tervekkel ellentétben végül nem szűntek meg. Ezek az iskolák azonban többségében a szakképzésben tanuló diákokból álltak.
Frissítés:
A Klik a következő választ adta arra kérdésünkre, mikor dőlt el a fenntartóváltás:
Az NGM és az EMMI között folyamatos az egyeztetés annak érdekében, hogy az intézményekben a szakképzéshez kapcsolódó feladatellátás a leghatékonyabb módon valósuljon meg. Az egyeztetések keretében a két minisztérium rögzítette az intézmények átadására, ill. átvételére vonatkozó javaslatait, amelyeket a kormány elfogadott.
Az okokról pedig a következőket írták:
A döntés a két minisztérium megállapodásában született, ennek értelmében a speciális szakiskolai nevelés-oktatási feladatot is ellátó Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmények és többcélú köznevelési intézmények, amelyekben szakképzés kizárólag a speciális szakiskolai nevelés-oktatás keretében folyik, továbbra is az intézményfenntartó fenntartásában maradnak. Az intézményfenntartó fenntartásában maradnak a művészeti szakképzést folytató intézmények is. Ugyanakkor az NGM fenntartásába kerül több olyan intézmény, amelyben szakképzési és a gimnáziumi képzést is folytatnak az ellátott köznevelési feladat más szervezeti formában történő hatékony ellátása céljából.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
