Országos tanárhiány? A Klebelsberg Központ szerint nincs

Országosan nem jellemző a tanárhiány, egy-egy tankerületben ugyanakkor valóban probléma - mondta Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke, aki szerint az iskolák meg fogják tudni oldani a tanárhiányt.

  • eduline/mti
MTI / Balázs Attila

Hajnal Gabriella a hivatalba lépése alkalmából tartott csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón azt mondta: a központ szeretné tovább mélyíteni és még szakmaibbá tenni a tankerületi igazgatókkal az elmúlt másfél évben kialakított partnerkapcsolatot. Ugyanakkor "tőlük is azt várjuk el, hogy ne hivatalként, hanem szolgáltatásként" segítsék az oktatási intézmények és az intézményvezetők munkáját - tette hozzá.

Az új elnök kiemelte: a központ a jövőben is az esélyegyenlőség megteremtését tartja a legfontosabb feladatának. Ezt szolgálja, hogy jelenleg 90 milliárd forintnyi pályázati forrás áll az iskolák rendelkezésére infrastruktúrafejlesztésre.

Fontosnak nevezte a digitális fejlesztést is, amelynek keretében az elmúlt időszakban 45 ezer laptopot, 24 ezer tabletet osztottak ki, és közbeszerzés alatt van ötezer projektor és háromezer interaktív panel, vagyis a "legokosabb tábla", ami jelenleg létezik. Kitért arra is, ezen eszközök használatához módszertani fejlesztés is kell, ezért ősszel 40 ezer pedagógus képzését kezdik el.

Sokszor a szülők okozzák a diákok túlterheltségét a Klebelsberg Központ elnöke szerint

Nem olyan rossz a helyzet, mint azt néhány helyen sugallják - mondta a pedagógushiányról Hajnal Gabriella, a Klebelsberg Központ új elnöke. "Az iskola mellett a szülők felelősségét is végig kell gondolni ebben a kérdésben, hiszen sok esetben ők maguk íratják be rengeteg különórára a gyermekeiket.

Kérdésre válaszolva beszélt a pedagógushiányról, amely szerinte országosan nem jellemző, egy-egy tankerületben ugyanakkor valóban probléma. Megjegyezte: az iskolák meg fogják tudni oldani a tanárhiányt, a többi között azért, mert nagyon jó a kapcsolat egyrészt a tankerületek között, másrészt a tankerületek és a pedagógusokat képző egyetemek között.

Hajnal Gabriella szintén kérdésre beszélt arról: konkrét lépést nem tervez, nem is tervezhet az ellen, hogy 14-15 éves gyerekek szórakozóhelyekre járnak. Hangsúlyozta a szülők felelősségét, mondván, az esti szórakozóhelyekre nem az iskola, hanem a szülők engedik el a gyerekeket. Ugyanakkor fontosnak nevezte a prevenciót, azt, hogy felhívják mind a diákok, mind a szülők figyelmét arra, milyen veszélyek fenyegethetik ezeken a helyeken a gyerekeket.

A Klebelsberg Központ új elnöke hétfőn lépett hivatalba. Hajnal Gabriella 2017 januárjától a Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettesi posztját töltötte be, Solti Péter elnöki mandátumának június 30-ai lejártát követően pedig a hivatali rendnek megfelelően ellátta az elnöki feladatokat.

Egyre égetőbb a tanárhiány: az alternatív iskolák sincsenek könnyű helyzetben

Nem csak az állami, hanem a magán- és alapítványi iskolákban is gondot okoz a pedagógushiány - írja a Pénzcentrum. A lap azt írja, a Magyar Waldorf Szövetség honlapján 48 tanári állást hirdetnek. A Tökön található Kisgöncöl Waldorf iskolába angol- és franciatanárt, euritmia tanárt és énekzene-zongorakísérő tanárt is.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.