Kilenc kérdés: így lehet megtudni, iskolaérett-e az óvodás

Egyáltalán nem elég, hogy a gyermek okos, értelmes, és vágyna tanulni. Deliága Éva gyermekpszichológus a HVG Extra Pszichológiának írt az iskolaérettség jeleiről.

  • Eduline
Túry Gergely

A szülők ezekben a hetekben döntik el, menjen-e óvodásuk felsőbb tanintézménybe: most érdemes menni az iskolai nyílt napokra, illetve most lehet kérni a pedagógia szakszolgálatok véleményét. Amennyiben ugyanis a gyermek 2017. augusztus 31. előtt betölti hatodik életévét, felmerül a lehetősége, hogy 2017. szeptemberétől megkezdje általános iskolai tanulmányait - olvasható a cikkben.

Hogyan döntheti el a szülő, hogy gyermeke szociálisan megérett az iskolára? Figyeljük meg a gyerek otthoni, illetve óvodai munkáját, és válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket!

1. Képes 45 percet ülve figyelni olyan dologra, ami nem nagyon érdekli?

2. Egyszeri elmondás után képes két-három részből álló szóbeli utasítást megjegyezni és végrehajtani?

3. Tud önállóan percekig dolgozni egy feladaton, úgy, hogy nem igényel állandó figyelmet, folyamatos megerősítést, dicséretet?

4. Képes jelezni a szükségleteit, ha gondja-baja van?

5. Betartja a tőle reálisan elvárható szabályokat?

6. Szokott ceruzát használni, szívesen rajzol, fest, vág, ragaszt?

7. Képes dühkitörés nélkül elviselni, ha valami nem sikerül neki elsőre?

8. Végig tudja csinálni a napot délutáni alvás nélkül?

9. Képes a szüleitől külön, közösségben jól érezni magát, barátkozni?

A HVG Extra Pszichológia teljes cikkét itt olvashatjátok el. Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashattok, mely a testvérekkel foglalkozik.Már tudjuk, milyen lesz a következő tanév: a 2017/2018-as tanév rendje

Hozzászólások

Könnyebb bejutás, ösztöndíj, nagyobb lemaradás: így kerül a hátrányos helyzetű diákok 89 százaléka a szakképzésbe

Tízből kilenc hátrányos vagy halmozottan hátrányos helyzetű diák szakképzésben, vagyis technikumban, szakgimnáziumban vagy szakképző iskolában tanul. Közülük valamivel többen járnak szakképző iskolába, ahol három év alatt szerezhetnek szakmát. Az ösztöndíjak és az egyszerűbb bejutás vonzóvá tehetik ezeket a képzéseket, miközben a 2025-ös PISA-mérés szerint a szakképző iskolákban tanuló 15 évesek jelentős része súlyos kompetenciahiánnyal küzd.

Először mértek számítógépes problémamegoldást a PISA-n: mit tud valójában egy jól teljesítő 15 éves?

A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.

@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu

Lépjünk ki a tesztmánia bűvköréből: a három lépés, amivel a tanárok megváltoztathatják a világot

Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.