Kilenc kérdés: így lehet megtudni, iskolaérett-e az óvodás

Egyáltalán nem elég, hogy a gyermek okos, értelmes, és vágyna tanulni. Deliága Éva gyermekpszichológus a HVG Extra Pszichológiának írt az iskolaérettség jeleiről.

  • Eduline
Túry Gergely

A szülők ezekben a hetekben döntik el, menjen-e óvodásuk felsőbb tanintézménybe: most érdemes menni az iskolai nyílt napokra, illetve most lehet kérni a pedagógia szakszolgálatok véleményét. Amennyiben ugyanis a gyermek 2017. augusztus 31. előtt betölti hatodik életévét, felmerül a lehetősége, hogy 2017. szeptemberétől megkezdje általános iskolai tanulmányait - olvasható a cikkben.

Hogyan döntheti el a szülő, hogy gyermeke szociálisan megérett az iskolára? Figyeljük meg a gyerek otthoni, illetve óvodai munkáját, és válaszoljuk meg az alábbi kérdéseket!

1. Képes 45 percet ülve figyelni olyan dologra, ami nem nagyon érdekli?

2. Egyszeri elmondás után képes két-három részből álló szóbeli utasítást megjegyezni és végrehajtani?

3. Tud önállóan percekig dolgozni egy feladaton, úgy, hogy nem igényel állandó figyelmet, folyamatos megerősítést, dicséretet?

4. Képes jelezni a szükségleteit, ha gondja-baja van?

5. Betartja a tőle reálisan elvárható szabályokat?

6. Szokott ceruzát használni, szívesen rajzol, fest, vág, ragaszt?

7. Képes dühkitörés nélkül elviselni, ha valami nem sikerül neki elsőre?

8. Végig tudja csinálni a napot délutáni alvás nélkül?

9. Képes a szüleitől külön, közösségben jól érezni magát, barátkozni?

A HVG Extra Pszichológia teljes cikkét itt olvashatjátok el. Hasonló cikkeket a HVG Extra Pszichológia legfrissebb számában olvashattok, mely a testvérekkel foglalkozik.Már tudjuk, milyen lesz a következő tanév: a 2017/2018-as tanév rendje

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna