Hogyan lehet érettségit szerezni otthonról? Minden infó a magántanulókról

Nagyon sokan kérdezték tőlünk az elmúlt napokban, kiből lehet magántanuló. A tanár, a szülő vagy a diák dönthet az otthoni tanulás mellett? Összegyűjtöttük a legfontosabb információkat.

  • Eduline
MTI Fotó: Krizsán Csaba

Milyen indokkal hagyhatjátok ott a nappali tagozatot?

Bárki dönthet úgy, hogy magánúton szeretne tanulni. Leggyakrabban a komoly tanulási, beilleszkedési vagy magatartási zavarokkal küzdő, illetve fogyatékkal élő gyerekeknek javasolják, de gyakori eset az is, hogy túlkoros diákok szülei kérik az otthoni tanulást.

Hogyan lehettek magántanulók?

A gyermekjóléti szolgálat vizsgáljameg, hogy az adott diák képes lesz-e otthon is megfelelő szinten elsajátítani a tananyagot. Ha úgy látják, hogy nem, értesítik a jegyzőt, ezután ő dönt a kérdésben.

Ha nincs akadálya a magántanulói státusznak, általában megadják az engedélyt. Sajátos nevelési igényű és fogyatékkal, betegséggel élő diák esetében az illetékes szakértői bizottság, nevelési tanácsadó, illetve kezelőorvos javasolja az otthoni felkészülést.

Nem kell bejárni az iskolába?

A magántanulót elvileg automatikusan felmentik az összes kötelező iskolai foglalkozás alól, ez azonban nem jelenti azt, hogy ne ülhetne be az órákra - ezt azonban jeleznie kell az igazgatónak. Napközis is lehet, ha a szülő kéri.

Nincsenek jegyek?

A szorgalmat és magatartást nem osztályozzák, de minden más tárgyból vizsgázni kell – hogy milyen módon és milyen gyakran, arról az iskola dönt. A sajátos nevelési igényű és fogyatékkal élő tanulókat az iskola által küldött pedagógusok készítik fel, ahol viszont a szülő döntött az otthoni tanulásról, az ő felelőssége, hogy megfelelő ütemben haladjanak a tananyaggal.

Kevesebb juttatás jár a családnak, ha a gyerek magántanuló?

Nem, a szülők ugyanúgy megkapják a gyerekek után a családi pótlékot, és jogosultság esetén jár az ingyenes tankönyv is. Még több részletet találtok itt.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.