Képek: ilyen a világ legkisebb iskolai osztálya

Soha nem volt osztálytársa annak a 11 éves diáknak, aki az egyik kínai iskolai negyedik évfolyamán tanul – adta hírül...

  • Eduline

Soha nem volt osztálytársa annak a 11 éves diáknak, aki az egyik kínai iskolai negyedik évfolyamán tanul – adta hírül a Daily Mail. Akkor ugyanis, amikor Liu Ying első osztályos lett, egy másik iskola is nyílt a környéken, és a többi szülő oda íratta be a gyerekét.

A kislány egy Benzi nevű kis faluban él családjával Kína észak-keleti részén, és cseppet sem bánja, hogy ő az egyetlen negyedikes diák. „Hét tanárom van, és mindenki csak velem foglalkozik” – mondja. „Az egyetlen hátránya, hogy mindig tudnom kell a választ a kérdésekre, nem bújhatok el senki mögé” – teszi hozzá.

Egyedül ül a tanteremben a 11 éves kislány
Daily Mail

„Liu semmiben nem szenved hátrányt. Nem számít, hányan járnak egy osztályba, kötelességünk mindent megtanítani a ránk bízott gyerekeknek” – mondta az iskola egyik alkalmazottja. Így néz ki a világ egyik legkisebb iskolája - összefoglalónkat itt találod.

Liu a legjobb és egyben a legrosszabb tanuló is az osztályban
Daily Mail
Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.