Kártérítési pert indíthatnak az állam ellen a tankönyvkiadók

Ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, akkor várhatóan számos kiadó indít kártérítési...

  • MTI
MTI / Oláh Tibor

Ha a törvényjavaslatot a jelenlegi formájában fogadja el a parlament, akkor várhatóan számos kiadó indít kártérítési pert - írta keddi számában a Magyar Nemzet Szarvas-Ballér Juditra, a Tankönyves Vállalkozók Országos Testületének (TVOT) elnökére hivatkozva a tankönyvellátást állami kézbe vevő javaslatról.

Az érdekvédő azt mondta: alapvető kérdéseket hagy homályban a törvényjavaslat, nem derül ki mi a kiadók dolga ezentúl, hogyan alkalmazkodjanak a változásokhoz. Hozzátette: nem tudni például, mi lesz azokkal a készülő és elkészült könyvekkel, amelyeket a következő tanévre szántak. 

Aggályosnak nevezte, hogy a tankönyvvé nyilvánítás eljárásának menetéről semmit nem tudni, mert azt egy majdani rendeletben fogják rögzíteni. Úgy fogalmazott: sok százmillió forintot dobnak ki az ablakon, ha az iskolák által az idei tanévre berendelt tartós tankönyvekre - amelyeket négy évig lehet használni - a következő tanévben mégse lesz szükség. 

A Nyomda- és Papíripari Szövetség a központosítás kapcsán jelezte: ellehetetlenítik annak a 20-25 nyomdának a működését - köztük például a 450 éves múlttal rendelkező Alföldi Nyomdáét -, amelyek meghatározó tevékenysége a tankönyvgyártás. 

A Magyar Nemzet azt írta: a teljes közoktatási tankönyvgyártás és -ellátás rendszerének állami kézbe vételére a hírek szerint 53 milliárd forintot kíván fordítani a kormány, amely több, mint a tankönyvkiadás elmúlt hatvanéves támogatása összesen.

A Világgazdaság azt írta: Galló Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint sérül a pedagógusok módszertani szabadsága, nem lesz az iskoláknak tényleges autonómiája, s nem mindegy, hogy egy szabolcsi faluban, vagy a főváros II. kerületében milyen módszer és tankönyv alapján tanítják a gyerekeket.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.