Jutalmat és más bérszámítást akarnak a tanárok

Jutalmakat és inflációkövető illetményalapot, több tanulmányi versenyt és nyugdíj utáni munkalehetőségeket szeretnének kiharcolni a tanárok.

  • Eduline
Stiller Ákos

Több ponton is módosítana a tanári életpályamodell szabályain a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) – derül ki a Horváth Péter vezette szervezet összefoglaló éves beszámolójából. A kar szeretné elérni, hogy a pedagógusbérek alapját képező vetítési alap évente legalább az inflációval növekedjen. Azt is kifogásolták, hogy a minőségi munkát nem jutalmazzák, így nincs is igazi motivációra lehetőség. PDSZ: Nincs ma Magyarországon elégedett tanár, csak Czunyiné az az íróasztala mögül

Hangsúlyozták: a törvény lehetőséget ad jutalmazásra, de hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, biztosítani kellene a szükséges pénzeszközöket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetésében.

A testület szeretné, ha a tanulói programokra is több pénz jutna: mint írták, el kell érni, hogy a diákolimpia versenyeinek költségeit fedezze az állam, emellett szükséges, hogy a 7. évfolyamtól kezdve minden tantárgyból szervezzenek államilag finanszírozott, felmenő rendszerű tanulmányi versenyeket is – írta a Magyar Nemzet.

Az NPK sérelmezi, hogy a hatályos szabályok szerint az iskolák nem vehetnek fel új munkatársat a nyugdíjba vonuló pedagógusok helyére, még megbízással sem. Ezzel összefüggésben javasolják, hogy az érintettek nyilatkozhassanak, szeretnének-e az adott évben még tovább dolgozni az aktuális feladatok befejezése érdekében.

Hozzászólások

Egyre több az SNI-s diák a középiskolákban, a szakképzés felé tereli őket a rendszer

Az elmúlt három tanévben meredeken emelkedett a sajátos nevelési igényű (SNI) diákok száma a hazai középiskolákban: míg a gimnáziumokban lassan eléri az ötezret a létszámuk, a technikumokban 26 százalékkal nőtt a számuk. A gimnáziumok többsége azonban továbbra sincs felkészülve a fogadásukra, így az oktatási rendszer egyre inkább a szakképzés felé tereli az érintett tanulókat – miközben az ellátórendszer hiányosságai miatt az ország egyes részein óriási különbségek vannak.

Hogy lehet egy héten 27-szer minőségi tanórát tartani? – Lannert Judit a pedagógusok „hihetetlen terheléséről” beszélt

A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.

Több mint ötezer képesítés nélküli pedagógus dolgozik a közoktatásban és a szakképzésben

Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.

@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu