Jutalmat és más bérszámítást akarnak a tanárok

Jutalmakat és inflációkövető illetményalapot, több tanulmányi versenyt és nyugdíj utáni munkalehetőségeket szeretnének kiharcolni a tanárok.

  • Eduline
Stiller Ákos

Több ponton is módosítana a tanári életpályamodell szabályain a Nemzeti Pedagóguskar (NPK) – derül ki a Horváth Péter vezette szervezet összefoglaló éves beszámolójából. A kar szeretné elérni, hogy a pedagógusbérek alapját képező vetítési alap évente legalább az inflációval növekedjen. Azt is kifogásolták, hogy a minőségi munkát nem jutalmazzák, így nincs is igazi motivációra lehetőség. PDSZ: Nincs ma Magyarországon elégedett tanár, csak Czunyiné az az íróasztala mögül

Hangsúlyozták: a törvény lehetőséget ad jutalmazásra, de hogy ez a gyakorlatban is megvalósulhasson, biztosítani kellene a szükséges pénzeszközöket a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (Klik) költségvetésében.

A testület szeretné, ha a tanulói programokra is több pénz jutna: mint írták, el kell érni, hogy a diákolimpia versenyeinek költségeit fedezze az állam, emellett szükséges, hogy a 7. évfolyamtól kezdve minden tantárgyból szervezzenek államilag finanszírozott, felmenő rendszerű tanulmányi versenyeket is – írta a Magyar Nemzet.

Az NPK sérelmezi, hogy a hatályos szabályok szerint az iskolák nem vehetnek fel új munkatársat a nyugdíjba vonuló pedagógusok helyére, még megbízással sem. Ezzel összefüggésben javasolják, hogy az érintettek nyilatkozhassanak, szeretnének-e az adott évben még tovább dolgozni az aktuális feladatok befejezése érdekében.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.