Már márciusban mutatkoztak törésvonalak a mozgalomban, hogy mennyire vállaljanak markáns politikai véleményt. A menekültügyhöz való hozzászólás végül a mozgalom egyik arcának távozását jelentette, azonban így a belső feszültség is enyhült. Októberben kiderül, hogy tud-e valami korszakalkotót tenni a Tanítanék Mozgalom.
A Teleki igazgatójának kiválása nem feltétlenül jelenti a Tanítanék végét - mondta Mikecz Dániel mozgalomkutató, a Republikon Intézet munkatársa a hvg.hu-nak. A szakértő szerint látható, hogy a korábban tiszta oktatáspolitikai profil átalakult egy általánosabb rendszerkritikus mozgalommá. Amennyiben ez nem tetszett Puklinak, még jól is jöhet a távozása, ugyanis így kevesebb belső vitára kerülhet sor - véli Mikecz.
Otthagyja a Tanítanék Mozgalmat Pukli István
Pukli István kilép a Tanítanék Mozgalomból, de tovább dolgozik az oktatásügyért - ezt a budapesti Teleki Blanka Gimnázium igazgatója, a tavaszi pedagógus tüntetések egyik vezetője maga jelentette be a Magyar Nemzetnek adott interjúban szerdán. Fontos számomra az oktatás ügye, de szakmai szempontból. A cél az oktatási rendszer megreformálása és újraépítése az alapoktól - nyilatkozta a gimnáziumigazgató.
A veszélyt az jelentheti a mozgalomra, ha túl általánossá válik a civil szférában, így megszűnik a saját mozgósító ereje. Amíg közzésget tud kialakítani a Tanyatnék - diák, tanár, szülő, nagyszülő is ugyanúgy látja a bajokat -, addig képes lehet az ügyük szerint aktivizálni a csoportot.
A közösségük is várakozásokkal tekinthet a mozgalomra, ugyanis a március 15-i tüntetést követően csak a tanévzáró demonstráció keltett visszhangot. A mozgalom jövője így kicsit október 23-án múlik - terveik egyelőre nem ismertek. A Tanítanék ígéretei szerint a kvótanépzavazási kampány után kapcsolnának magasabb fokozatba, hogy csak az oktatásra fókuszálhasson a közbeszéd, de egyelőre ennek nem látni nyomát.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
